Daily Archives: 2010. november 12. péntek

Rajnai Lencsés Zsolt: Hó födte árva…

12 november 2010

Hő födte árva csúcsokon
kereng a szél… Fárad, – leül.
Zsivajos városon az ember
életet játszik, – oly’ egyedül.
Csöpp-csenge kósza-kedve inogva
hull sok züm-züm dologba,
időnként megáll, mereng, majd
rohan tovább (hisz’ kell), – dologra…!
Hajában lágy gyümölcs és vad vihar
terem halkan, észrevétlen,
de komoly szemei elől  száz lim-lom
takarja ezek miértjét, – egészen…

2010.10.21.

Voltaire: Erkölcs

12 november 2010

A minap ezt olvastam egy tizennégy kötetes dagályos műben, A kelet-római birodalom történeté-ben.:  A keresztényeknek volt erkölcsük, a pogányoknak nem volt.
Ó, Le Beau úr, e tizennégy kötet szerzője, honnan vette ezt az ostobaságot? Hát akkor minek nevezi Szókratész, Zaleukosz, Kharondasz, Cicero, Epiktétosz, Marcus Aurelius erkölcsét?
Erkölcs csak egyetlenegy van, Le Beau úr, mint ahogy mértan is csak egy van. Igen, mondhatja erre valaki, de az emberek túlnyomó többsége mit sem tud a mértanról. Igaz; ám bárki, aki egy kicsit is foglalkozni kezd vele, elfogadja. A földművesek, a napszámosok, a kézművesek nem tanultak morált, nem olvasták sem Cicero De finibus-át, sem Arisztotelész Etikáját, de amint gondolkodni kezdenek, anélkül, hogy tudnák, máris Cicero tanítványai: az indiai kelmefestő, a tatár pásztor és az angol tengerész, egyaránt tudja, mi a jó, mi a rossz. Konfuciusz nem állított föl erkölcsi rendszereket, mint ahogy fizikai rendszereket szokás fölállítani: az emberek szívében lelt rá.
Ez a morál élt Festus, a praetor szívében, amikor a zsidók unszolták, hogy ítélje halálra Pált, (more…)

KOMJÁTHY JENŐ : AZ ÖRÖK DAL

12 november 2010

Már nem birok tovább magammal,
Szivem csordultig telve van,
Magába már nem fér e lélek,
Ez üdv, e kéj határtalan!

Szivemből mint egy lángfolyam tör
Vágy, érzés, milljó gondolat,
Ledőlt minden korlát, sorompó,
Lelkem, miként a fény, szabad.

Szétáradok a mindenségben,
Ringatnak az örök habok,
S hogy lényem árad szerte-széjjel:
Úgy érzem, minden én vagyok.

A lég, a fellegek, az erdő,
Mikéntha minden zengene…
A föld, a csillagok, a tenger,
Minden szivemmel van tele. (more…)