Daily Archives: 2010. november 29. hétfő

Dánielné Lengyel Laura: A vidám fiú

29 november 2010

I.

Önök bizonyára mindnyájan ismerték a kis Bodon Pált. Sápadt, vértelen, keskeny, kis arcát mindenütt ott mutogatták, a hol az emberek tolongtak, lármáztak, kacagtak; szóval, a hol valami kis mulatságra volt kilátás. A tíz éves, sápadt fiút néha egy csodálatosan szép, fekete asszonnyal látták; ez a hatalmas, büszke szépség volt az édesanyja. Máskor meg egy impo­náló tekintetű, császárszakállas úr vezette kezénél fogva. A hordárok és bérkocsisok minde­nütt lekapták előtte kalapjukat és Pali, a ki alapjában véve blazírt volt, mint egy negyven éves francia márki, ilyenkor mindig megjegyezte:

– Látod, papa, ez a dolog igazán érthetetlen előttem! A szegény emberek mindig tisztelik a gaz­da­gokat, pedig a gazdagok semmit sem adnak nekik, csak éppen megengedik, hogy bámulják őket. Miért hajlonganak ezek az emberek itt előtted? Te mindig az inasokat küldöd el, ha valami üzenni valód van és sohasem ülsz bérkocsira. (more…)