Daily Archives: 2010. december 9. csütörtök

Dr. Safárik Gabriella: Pillangó pillanat

9 december 2010

Megfogtam a fénysugár szívét
dobban – izzik – mosolyog napom kérge alatt
csillagom táncol pillanatok ablakában…
kacsint egyet –
árnyas múltam illan
idő-ketrecek sötét sarkában
keresem magam

hol vagy?

kopogok ajtómon belülről…
engedj be magamba –
körülnézek kérdéseim házában –
köveim között remény pici fénye futkos –
bezárom…
rohannak az álmok Hozzád –
eltűnő évek integetnek induló vonatokról

csend…

a csend…
csodadala felvonyít a teliholdra (more…)

Márai Sándor: A nőkről általában

9 december 2010

Köszönet a nőknek.
Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején.
Köszönet a nőknek, köszönet.