Daily Archives: 2011. február 8. kedd

Paul Verlaine: Green

8 február 2011

Íme, gyümölcsök, virágok, lombok és ágak,
szívem is köztük, csak néked tartogatom.
Fehér kezeddel ne taszítsd messze a vágyat,
legyen szép szemednek kedves ma hódolatom.
Beszitált a hajnali harmat, úgy siettem,
kristálycseppje korai széllel ül homlokomon.
Hagyd fáradtságom lábaidnál kipihennem,
ábrándos álmoktól űzött, tán megnyugodom.
Engedd, hogy fejem duzzadó kebledre hajtsam,
csókjaid visszhangja éled, ha értem üzensz;
Engedd, csillapodni jó viharom magadban,
s aludnom egy keveset, ameddig te is pihensz.

ford: Koosán Ildikó

Márai Sándor: február

8 február 2011

Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát – korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.

Így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és lila körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerőseinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben. A nők lakkcsizmásan gázolnak az olvadó hólében, a szennyben és latyakban, ormótlanul, cinóbervörös orral, mintegy csak jelezve – mütyürkével és pillantással – női jellegüket. (more…)