Daily Archives: 2011. március 6. vasárnap

Kosztolányi Dezső: Egy kézre vágyom

6 március 2011

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,
akárcsak én itt, most rád gondolok,
s akármi vagy, versekkel ünnepellek.
Látom fejed, figyelmes homlokod.

Testvértelen és bánatos a költő
az életek, a szívek alkuján.
És néha, ő, a magányos ődöngő
kétségbeesve nyúl egy kéz után.

Most a kezed kell – nincs kéz a világon
mit így szorítanék, egy kézre vágyom,
az éjen át nyújtsd, légy akárki bár.

Gondolj reám és messze útjainkra,
s mondd, ki lehet, aki e verset írta,
ki az a testvér és neki mi fáj?

Pilinszky János: Egy lírikus naplójából (részlet)

6 március 2011

Nem csak a tudós törekszik pontos ismeretre, hanem a költő is. Ennek a megismerésnek a neve: szeretet.
Oda akarom adni magamat valaminek, vagy valakinek. Szeretni akarom, hogy megismerhessem, és meg akarom ismerni a világot, hogy szerethessem.
Fel akarom fedezni és meg akarom segíteni a dolgokat, hogy ajándékképp visszakapjam tőlük önmagamat. Hogy élni segítsenek.
Ez azonban csak akkor lehetséges, ha mezítelen valóságukban szemlélem őket, sőt: bajukban, szegénységükben, árvaságukban, azon a ponton, ahol szükségük van rám.
A szeretet a legpontosabb diagnoszta. Csak a mezítelenül őszinte ember képes a valóság egy mezítelen darabjának bizalmába férkőzni, és cserébe kiérdemelni annak viszontbizalmát.
Az írás nem beszámoló a világ megoldott tájairól, hanem cselekedet: nem konyhakertészet, hanem expedíció. (more…)

Walt Whitman: Fonákra fordul nemsoká a tél

6 március 2011

Fonákra fordul nemsoká a tél,
A jég-csomók kibomlanak s felengednek — és nemsoká
A föld, a lég, a víz lágy hullámokba olvad, sarjadás,
virágzás száz s ezer formája szökken
A holt rögökből és fagyokból, mint mély temetőkből,
Szemed s füled — e legjava tulajdonod — mind amivel a szépségre felérzel,
Ébred és megtelik. S előtted áll a választék a föld drága csodáiból:
Pitypang és lóhere, a smaragd gyep, minden korai illat és szirom,
A kis virág a láb alatt, a füzek sárga-zöldje, szilva, cseresznye virága,
S velük vörösbegy, pacsirta, rigó, felcsattanó dalukkal, felrebbenő kékmadár—
Mert ily képekkel jő az év nagy színjátéka újra.

Somlyó György fordítása