Daily Archives: 2011. április 14. csütörtök

Döbrentei Kornél: Mihaszna levél J.A-nak

14 április 2011

Nem érted meg a krisztusi kort, Attila, te, aki nemcsak a szépség, de a szeretet koldusa is voltál. Az ítélet talán már születésed percében kimondatott, Nem vártad meg, amíg végrehajtják. Elébe mentél – megtetted magad. Nem úgy cselekedtél, mint a názáreti, ki lerogyván a keresztje súlya alatt, fölkelt a maga erejéből és konokul végigjárta a kálváriát. A könyörület: nem kímélet. Látod. Ő azért csak megnehezítette a pribékek dolgát: nem adta meg magát, örökre összekötötte a szörnyű mestereket a szörnyű művel. De a bakók arca emberszabású volt – így könnyebben megbocsáthatott nekik.

Attila, te nem álltál fel a sínekről többé, nem volt, aki segíthetett volna rajtad: „Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám, és nem emelt föl engem.” Halálod nem minősült „világbotránynak”, megrendített, de nem rengetett meg eget-földet, mint azoké, akiknek mártíromsága – adott történelmi pillanatban – egy nemzet, de legalább osztály hitének fókusza volt. S ha lehullt a fejük, ezzel egy nép vérzett el. Nem Attila, akkor ez nem adatott meg neked. Tragikus mozdulatod mögött nem volt más, mint az arca-nincs Rend és az egyetemes magány. (more…)

Márai Sándor: Április

14 április 2011

Áprilisban születtem. Az ég, melyet először láttam, szeles volt, fénnyel és homállyal változó, a levegő tele párával, felhővel, napsütéssel s nyugtalan hullámokkal, mintha egy kibontott hajú, őrült nő hárfázna valahol.

E hárfa zenéjét hallom még néha, álmaimban. A nürnbergi álmoskönyv szerint az emberek, akik e hónapban születnek, nyugtalanok, szerencsétlenek üzleti vállalkozásaikban, érzelmesek és balkezesek. Valószínű, hogy az erőszakos halálnemek egyikében pusztulnak majd el, vízben vagy tűzben. A közhit kissé bolondosnak tart minket, áprilisi gyermekeket. De láttam már veszedelmesebb bolondokat is, akik augusztusban vagy decemberben születtek. Nem védekezem a közhit ellen.

Biztos, hogy van bennünk, áprilisiakban, valami állhatatlan, valami rohanó, valami óvatosan garabonciás. Amolyan szalonképes ámokfutók vagyunk. Ez az ég, az áprilisi égbolt dereng idegeinkben, üde zuhanyaival, zöld izgalmával, éretlen és vadóc, csiricsáré és harsány nyitási zenebonájával. Április a retek és fiatal hagyma hónapja, ahogy július a rózsák s december az irodalmi felolvasások hónapja. A reteknek is van költészete és ünnepe. (more…)