Daily Archives: 2011. augusztus 28. vasárnap

Kisztina de La Braise: A szerelem születése

28 augusztus 2011

Gondolatban én fogantam veled.
Én hordtalak.
Puha léptekkel testemben ringattalak.
Minden bennem rezdülésedre
gyönyörűséggel figyeltem,
s életed meséjét remekbe szőttem…

Még meg sem születtél, már a mindenem lettél!
Mikor karjaimban tartottalak,
szívem dobbanásával szeretetre oktattalak.
Lelkem zenéjével repülni tanítottalak;
s első lépéseidnél,
simogattam utad lábaid alatt…
Olykor, ha megütötted magad,
fájdalmaddá váltam,
hogy kiűzzem belőled magam
sámán-tánccal…

Mikor megnőttél,
s erőssé lettél,
már tudtam, nélkülem élnél.
Ám mindenható anyai hatalmammal
kezedet Isten kezéhez forrasztottam
és utadra bocsátottalak… (more…)

David Oistrakh, Debussy – Clair de lune

28 augusztus 2011

A hiten túl…

28 augusztus 2011

Az igazi szeretet az, amikor, ha túllépsz a valláson, úgy szeretsz mégis, mintha még hinnél. Nincs már üzeneted, és reményed is alig, de szereted az embert, úgy, mint annak előtte… Ha kellőképp reményvesztett vagy, nem nehéz így érezni, hiszen, a hiten túl ott ragyog a részvét, mely erőfeszítés nélkül szeret minden létezőt, mert tudja, hogy mind áldozat, szenvedés és önámítás… (RLZs)

 

Jack London: Egy szelet sült

28 augusztus 2011

Kenyere utolsó morzsáival Tom King tisztára törölte tányérjából a rántott leves utolsó cseppjét is, aztán lassan, eltűnődve majszolta a falásnyi kenyérdarabkát. Éhesen állt fel az asztaltól, és ettől rossz kedve lett. Pedig csak neki jutott az ételből. A két gyerek már aludt a szomszéd szobában, korán lefektették őket, hátha álmukban elfelejtik, hogy aznap nem volt vacsora. A felesége se nyúlt az ételhez, csak ült, és szótlanul, aggodalmas tekintettel nézte. Sovány, elfonnyadt proletárasszony volt, bár arcán még kiütközött elmúlt szépsége. A leveshez való lisztet a szomszédasszonytól kérte kölcsön. A kenyérre az utolsó pennyjét adta ki.

Tom King letelepedett az ablak melletti rozzant székre, amely nyikorogva tiltakozott a súlya ellen, öntudatlan mozdulattal a szájába dugta pipáját, és beletúrt kabátja oldalzsebébe. Csak arról jött rá, mit tesz, hogy szemernyi dohányt sem talált a zsebben. Feledékenységén bosszankodva eltette a pipát. Lassan, szinte tunyán mozgott, mintha súllyal nyomasztanák hatalmas izomkötegei. Óriás termetű, egykedvű ember volt, megjelenése éppenséggel nem megnyerőnek mondható. Ócska, gyűrött ruhát hordott. Cipője felsőrészét annyira elnyűtte már, hogy a bőr alig bírta meg a vaskos újratalpalást, amely különben szintén nem volt friss keletű. Foszlott gallérú pamutinge olcsó, kétshillinges áru, s pecsétjei kitisztíthatatlan festékfoltok. (more…)

Edgar Allan Poe: Az áruló szív

28 augusztus 2011

Ó, igen! Ideges – nagyon, rettenetesen ideges voltam és vagyok is; de mért akarjátok mindenáron rám bizonyítani, hogy őrült vagyok? A betegség érzékeimet még megélesítette… nem ölte meg… nem tompította el. Kivált a hallás érzéke lett éles. Égen és földön minden neszt hallottam. És sokat hallottam a pokolból is. Hogy lennék hát őrült? Hallgassatok rám! És figyeljétek meg, milyen józanul… milyen nyugodtan tudom elbeszélni az egész históriát.

Lehetetlen megmondani, hogyan támadt az első gondolat agyamban: de amint egy megfogant, kísértett éjjel-nappal. Célom nem volt vele. Harag nem volt bennem. Szerettem az öreget. Sose bántott. Sohase sértett meg. Pénzére nem vágytam. Talán a szemében lehetett valami! Igen, az volt. Keselyűszeme volt – halványkék, hályogos. Ahányszor rám esett a tekintete, megfagyott bennem a vér; és így fokonként – nagyon lassú átmenetekben – elhatároztam, hogy elveszem az öreg életét, s evvel megszabadulok a szemétől örökre. (more…)

Atlantisz Könyvsziget

28 augusztus 2011

Az ember hajlamos megfeledkezni dolgokról, és elfelejti a jól bevált mondást, miszerint ………„Járt utat a járatlanért el ne hagyj!” ……..Részben köszönhető ez a minket körülvevő reklámhadjáratoknak és nem utolsó sorban a médiának, de előbb utóbb rájövünk, hogy „Nem minden arany ami fénylik”. Persze nem lehet ezt mindenre kategorikusan ráhúzni, és nem is szeretném méltatlanul kritizálni a többi könyváruházat, de tény, hogy a Király utca és az Anker köz sarkán található Atlantisz Könyvsziget Közép-Európa egyetlen olyan humán, tudományos könyvesboltja, mely egyszerre könyvesbolt, kiállítóhely és könyvimportőr, ahol négy világnyelven és magyarul vásárolhatjuk meg a nemzetközi művészeti és tudományos irodalmat, és amennyiben nem kapható, meg is rendelik számunkra, mindezt nagyon segítőkészen, szakmailag felkészülten és  nagyon kedvesen teszik. (more…)