Daily Archives: 2011. október 2. vasárnap

Reményik Sándor: Csendes csodák

2 október 2011

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,
Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a szürke kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod, hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? S hogy tükröződni
Látod a vízben az eget. (more…)

Radnóti Miklós: Eső esik, fölszárad

2 október 2011

Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.

Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog,
vihogva varrnak felhőskörmü lányok.

Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló.
Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló.

A sarkon túl egy illatszerárus árul,
a hitvesét is ismerem szagárul.

Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,
csak elfeledték. Akár a gyökvonást.

Feledni tudnak jól. A tegnapi halott
szíveikben mára szépen megfagyott.

Egy ujságlap repül: most csákót hord a szél.
Költőt is feledtek. Ismerem. Még él.

Még kávéházba jár. Látom hébe-korba,
sötét ruhája, válla csupa korpa.

Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán,
mint vén levelét a vetkező platán? (more…)

Móra Ferenc: A cinegefészek

2 október 2011

Biz az régen volt, mikor én életemben először álmodtam sarkantyús csizmával, de még most is sírhatnékom van, ha rágondolok, hogy milyen rossz volt abból a gyönyörű álomból föl­ébredni.

Hullott a könnyem, mint a sebes eső és szegény szülém még friss lángossal se tudta elállítani.

– Nem eszik ám ilyent még a király fia se, lelkecském, – tömte volna a számba a drága jó harapnivalót.

– Mindegy az, azért én mégis jobban szeretnék királyfiú lenni, mint szűcsfiú, – mondottam durcásan.

– Hát aztán miért, te? – nézett rám szülém szelíd szemrehányással.

– Azért, mert a királyfik sarkantyús csizmában őrzik a libát, – feleltem nagy okosan. (more…)

Gaál Mózes: Palkó

2 október 2011

Emlékszem, hogy az árvák intézetében Palkó, aki a negyedik osztályba járt, nagyon elége­det­len volt a koszttal. Erős fiú volt, mindig éhes. A kenyérszeleteket reggel, délben, uzsonnakor és este mindig a mutató és hüvelykujja közé fogva latolgatta, hogy vajon elég nehéz-e? Ha egy kissé vékonyabb volt: összeráncolta a homlokát, irigykedve nézett a szomszédjaira. Ha azok valamelyikének nagyobb darab kenyér jutott, még jobban elkeseredett és így szólott:

– Az embert agyon éheztetik!

Olyan jól emlékszem erre a dologra, mintha csak tegnap történt volna. Palkónak azonban nem volt igaza. Abban az időben nagyobb volt az étvágya, mint a hála a szívében. Az élelmezőnek napjában négyszer kellett százhetven gyermeknek egy-egy darab kenyeret szelni. Az élelmező hetenkint kétszer sütött. Emlékszem, hogy ilyen napokon tömérdek kenyér volt a sütőházban a polcokon. Azt is láttam, mikor a kenyérdarabokat vágta a hosszú, éles késsel. Én is segítet­tem megszámlálni, a kerek kosárba rakni, mert nagy tisztesség jutott osztályrészemül: én is kenyérhordó voltam. (more…)

Egy újságíró vallomásai 1936-ból – G.B.Shaw

2 október 2011

shaw1.jpg (260×320)

George Bernard Shaw

 

Szeretem időnként lekapni a polcról valamelyik könyvbe fűzött múltszázad eleji újságokat tartalmazó kötetemet. Kivétel nélkül minden alkalommal találok benne valami számomra  érdekes történetet. Nem volt ez másként  most sem.

Hegedűs Ádám,  korának  “sztár” újságírójaként számos hírességgel készített riportot.  Az alábbi történetet egy 1936-ben megjelent újságban találtam:

Egy újságíró vallomásai 1936-ból

Hegedűs Ádám London

Részlet

 

1929 novemberében Georg Bernard Show-t interjúvoltam meg londoni lakásán. Show nagyon kevés interjút adott és nem is reméltem, hogy szóba áll velem, de a szerencse Hevesi Sándor személyében jelent meg Londonban, kinek köszönhetően nagy izgalommal készülhettem a Show-val történő beszélgetésre. (more…)