Daily Archives: 2011. november 5. szombat

Rajnai Lencsés Zsolt: Ha az érzés…

5 november 2011

Nyugalmas szélrózsa szórja lépteit felettem.
A fűben fekszem, szemem felhőbe vész.
Halandó dal zúg a szívemben…

Bogár a fán, – kicsinyke világként esdekel a rügyön!
Paránya most érzéseimnek.

Enyhe sírás sző át, és köt ide szelíden…
Veled volna lenni jó.

Repülni képzelt világok árva
árnyaiba mártva, mint ifjúkor, ha repdes.

A szív, mondd: mért figyel magára?
Hisz folyam és szenvedés, folyam és szenvedés,
ha a létezés időt kér magának…
Ó fogékony merészség, te kinek szólítod magad?

Ahogy érzek, képzelt képek ejtik magukat hozzám.
Hűvös minden, mint halotti csók, de békés.
Áll az idő, rezdül a perc, s a dallam örök, miként a csönd… (more…)

Antonio Vivaldi – “Summer” from four seasons

5 november 2011

Ez a zene borzongatóan jó! Ha túl hosszúnak találod, legalább 7.30-tól hallgasd meg végig. Tekerd az idősávot 7 perc 30 másodpercre, és élvezd…

Bársony István: Lecke

5 november 2011

A falusi kert estikéi már javában nyiladoztak, minthogy alkonyodott. Messziről olyan porfelhő nyúlt a kertek alá, mintha füstöt hajtott volna erre a szél. Ott vonult a csorda hazafelé a községi legelőről. Az urasági udvar gömbakácaira százával telepedtek a verebek: itt volt rendes éjjeli szállásuk. A fák alatt egy cirmos kandúr nyalogatta a száját s a verébszállás felé pislogott.

Az akácos rondójában, gyalult deszkából összerótt asztal mellett, néhány gyékényzsöllye volt, amelyek egyikén egy már időses nő ült. Ámbár egyetlen ősz hajszála sem volt, arca fonnyadtsága mégis elárulta korát. Simára fésült, két oldalra szétválasztott haján kis fekete csipke fejkötő csücsült Az egész alakban valami merevség és szigorúság ötlött szembe. Ölében kézimunka volt; de azzal most szünetet tartott. Pihent.

A rondón kívül, az istálló tájékán, szikár, hajlott vállú öreg úr gyönyörködött abban, hogy milyen jó étvággyal csámcsognak a vályúra kapatott malacok. Volt belőlök vagy negyven. (Egész kis vagyon.) Ugyancsak igyekeztek felhabzsolni az eléjök öntött darát; visítottak, tolakodtak, belelépegettek a vályúba, telhetetlen étvággyal vacsoráltak, az öreg úr nagy mulatságára. (more…)

Egy újságíró vallomásai 1936 – Henri Matisse

5 november 2011

henri-matisse.jpg (220×288)

Henri Matisse

 

 

Egy újságíró vallomásai 1936

Hegedűs Ádám London

 

Egy nizzai délután a Cafe des Deux Magots teraszán cafe creme és grenadin mellett ültünk Charlie Gordon barátommal, aki a Rauter-iroda nizzai embere volt, mikor megjelent Matisse, aki három generációt élt át, átviharzott a francia pictura legjelentősebb és legfontosabb korszakán, és most közel a hetvenhez még mindig friss, új és fiatal. (more…)