Daily Archives: 2012. október 5. péntek

Rajnai Lencsés Zsolt: Áttáncolom veled…

5 október 2012

 …áttáncolom veled
az éjszakát, – ha kell…
aztán, ha nem leszek
többé, ne felejts el…

porhüvely… lám
porhüvely a sóhaj,
s alvó, ringó, örökkön
álom csak a vágy, az óhaj…

2011. június

Nemes Nagy Ágnes: Karácsony

5 október 2012

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
– S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.

(Református Élet, 1937. dec. 25.)

Rajnai Lencsés Zsolt: Képzeletszülte-töredék, melynek semmi valóságalapja nincsen…

5 október 2012

…és elmémben így lobbant életre a szkepszis a vallás iránt; – egy nő miatt. És a nő iránt érzett szeretetem mozgatta… Mert meg akartam menteni őt. Nagyrészt ezért fogtam bele több éves kutatómunkámba, és szinte minden hozzáférhető és hozzá kapcsolódó irodalmat felkutattam ez ügyben, legyen az filozófia, vagy a természettudományok bármely odaillő területe… És így ültem vén fejjel egyetemi padokba és így kezdtem abba, hogy könyvet írjak. (neki)…

Aztán évek múlva, mikor mindenütt falakba ütköztem, (és az a nő százszor elárult és már rég elhagyott), így hagytam fel az egésszel; – egy másik nő miatt… A szellemi munkámmal, az egyetemmel, mindennel… majdnem az életemmel is… Mert soha olyan közel nem voltam még a halálhoz, mint ahová az a vörös hajú szép hang taszított innen a szomszédból… És akkor utolsó mentsvárként érkezett a művészet. A költészet. Amit egész életemben elhanyagoltam: a hit miatt, a Jóisten miatt, az etika miatt… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Vázlatosan…

5 október 2012

Néha elrontom a gyomrom, valami szellemi csemegével. Amikor egész nap csak tömöm. És ilyenkor hányni is szoktam: fittyet a világra. :)

Máskor meg: szeretnék változni. Szeretnék, ha tudnék. De nem gondoltam mindig így, hisz’ volt, mikor úgy hittem, nem akarok változni, mert nem tudok. Ma már másképp látom, mert megváltoztam. :)

És sokszor felteszem a kérdést: ki vagyok én? De mindig csak arra tudom a választ, hogy ki nem vagyok.

Volt mikor úgy hittem: teli vagyok életbölcsességgel. Aztán később: először csak azt láttam bölcsesség nincs bennem, de ma már azt is, élet sincs. :) És ha választhatnék, nem tudom, melyiket kérném inkább, a bölcsességet, vagy az életet. Úgy tűnik, egyik nem létezhet a másik nélkül, de ez tévedés: nézzék csak meg mennyi embernek megy! :) (more…)