Daily Archives: 2012. október 7. vasárnap

Vajda János: Harminc év után

7 október 2012

Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász-sorunk betőlt.
Találkozunk – irgalmas végezet!
Utólszor, egyszer még, a – sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.

Mert amit én vesztettem, óriás.
Hozzá az ég adott erőt nekem.
Én látok itt olyant, mit senki más;
Csodákat művel emlékezetem.
A múltból fölmerül egy pillanat,
Mint óceánból elsüllyedt sziget;
És látom újra ifjú arcodat,
Mikor még másért nem dobbant szíved.

És e varázslat rád is visszahat.
E lélek a te Veszta-templomod.
Oltára képében látod magad;
Mi vagyok én neked, most már tudod:
Ha majd e földi élettől megváltam,
Imába, dalba foglalt szerelem
Örökkévalósága a halálban . . .
Az ég, ládd, mégis eljegyzett velem! (more…)

Johann Strauss II – Vienna Blood – Waltz

7 október 2012

John Locke: A reflexion ideái későbbiek, mert figyelmet igényelnek

7 október 2012
Ebből látjuk be, miért marad a legtöbb gyermeknél olyan későre, hogy saját elméjének műveleteiről ideái* legyenek, és miért vannak emberek, akiknek egész életükben sincs e műveleteknek legnagyobb részéről tiszta, vagy tökéletes ideájuk. Mert bár ezek a műveletek szüntelenül folynak, mégis – mint felszínes látványok – nem gyakorolnak elég mély benyomást ahhoz, hogy az elmében tiszta, világos, tartós ideákat hagyhassanak, mindaddig, míg az értelem befelé nem fordul, önmagára nem néz, saját műveleteire nem eszmél és azokat szemlélődése tárgyává nem teszi. A gyermeket, amikor először kerül a világba, új tárgyak egész sokasága veszi körül, amely érzékei állandó szólítgatásával az elmét folytonosan maga felé vonja, hiszen új észrevételre való törekedése hajlamossá teszi arra, hogy gyönyörködjék az egymást felváltó tárgyak
változatosságában. Így az első évek rendesen, arra fordítódnak, s azzal telnek el, hogy kifelé nézünk. Az ember dolga ezekben az években az, hogy megismerkedjék azzal, ami kívül található; és mert külső érzékleteknek állandó figyelésében nő fel, ritkán van megfontoltabb bepillantása arra, ami benne magában végbe megy, amíg érettebb korba nem jut; némelyeknek pedig alig lesz valaha is. (more…)

Nina Simone- I Put Spell On You

7 október 2012

Rajnai Lencsés Zsolt: Erőviszonyok

7 október 2012

Szegletkő bomlik, tengely csikordul,
megfordul a világ.
Kormányrúdnál a hétmilliárd!

Felkél a részeg óriás.
Tétován billeg; összeront, letapos.
Dallamon, virágon, – gyilkos-alapos!

Egy tulipánlevélen alszik a testem.
Alszik, mert “van”, hisz’
kéretlen ideestem. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Jövőkép

7 október 2012

Bíbelt szemforgatások közt
késhegynyi rokonszenv
a jóság.
Kihalt kortynyi tisztaság,
anyátlanul, hazátlanul,
– árván.

Gazdátlan kiáltás
szavak nélkül, odabenn,
némán. (more…)