Daily Archives: 2012. október 13. szombat

Hajnalt derengett…

13 október 2012

Hajnalt derengett az ébredő Nap, s fátyolos aranyba borította, mit az ember még meghagyott… (RLZs)

Egy korty béke…

13 október 2012

Egy korty béke szombat estéhez igazítva, hajnalok legszebbikét idézve árva csendben… (RLZs)

William Shakespeare: Szonett (61-65)

13 október 2012

61. szonett  

Te akarod, hogy képed nyitva tartsa
A fáradt éjszakán nehéz szemem?
Te kívánod, hogy szenderem rabolva,
Gúnyos árnyaid játszanak velem?
Szellemed küldöd messziről utánam,
Hogy tetteimet fürkészd és elég
Züllést és szégyent találj a barátban,
Féltékenységed célját s jogcímét?
Ó, nem; szeretsz, de annyira nem; álom
Csak a saját szívem miatt kerül;
Saját hű szívem zaklat: érte játszom
Virrasztót, őt téve meg őrödül.
Álmom én itt, te máshol veszted el,
Tőlem messze, másokhoz túl közel. (more…)

Freddie Mercury – Living on My Own

13 október 2012

Budapest Bár – Engem a rumba döntöget…

13 október 2012

Rajnai Lencsés Zsolt: …mint oxigén

13 október 2012

Viseltes ruháját, a foltozott rongyot,
dobja, teríti földre, faggyal, az égalja.
Kiázott belőle rég a kék, s csak szürke,
nyálkás, hideg is, mint kétnapos holt ajka.

Köd szitál kéretlen, – s a nem választott
rossz időben emberbe menekül
a nyárból itt maradt melegség, hogy
hétmilliárd árva hőforrás remekül

remegjen s vacogjon egy öklömnyi térben.
A létezés színekből kevert, festői csuda-fodrán
az Isten csak fölsóhajt: “talán új színekből, új
csudákat festenék már e kozmikus palettán…”

A halandók meg, kik érzik, hogy míg tart a ma
tarka-rab sora, a létezés fodrosan széteső vizén,
a mindenható szeszélytől remegve elnéznek onnan,
majd szétgurulnak, s elrebbennek, mint oxigén. ..

2010.10.02…