Daily Archives: 2012. november 3. szombat

Heifetz-Beethoven Romance No. 2 in F Major (Op. 50)

3 november 2012

Hamvas Béla: Optimizmus?

3 november 2012

Mintegy száz évvel ezelőtt néhány költő és gondolkodó elkezdte hirdetni, hogy a lét, szenvedés.

A tanítás régi volt, és mégis meglepő. Az elsők akik erről beszéltek: Byron, Leconte de Lisle, Schoppenhauer, Poe, Kierkegaard, Baudelaire, azt mondták, amit az őskíniak, a hinduk, az egyiptomiak, a görögök, az őskeresztények.

A tanítás hamar terjedt, és az életöröm-felfogást rongyokra tépte. Ma már nagyobbára mindenki tudja, hogy semmi okunk sincs az élet szép, igaz, jó, nemes és vidám voltában hinni.

A dolog nem azon múlik, hogy arcunk megráncosodik, mint ötezer éve a kínaiaké; nem attól, hogy a boldogság használt el bennünket; szemünket megtörik, agyunk elfárad, gerincünk meghajlik, elkezdünk unatkozni, magunkra maradunk és meghalunk, mint a görögök, hinduk, régi keresztények. (more…)

Gracián: Fontosabb, hogy ne tévedjünk egyszer sem, mint hogy százszor sikerünk legyen…

3 november 2012

A fénylő napot senki sem nézi, de fogyatkozását mindenki. A tömeg nem azt számolja, mikor találunk célba, hanem, hogy mikor tévesztjük el. A rosszakat, a szóbeszéd ismertebbekké teszi, mint a jókat a helyeslés. Sokan, csak akkor váltak híresekké, mikor valami gaztettet követtek el. Minden jó eredmény együtt, nem képes egyetlen kis baklövést elfelejtetni. Legyünk tisztában avval, hogy minden rosszat terhünkre írnak, de a rosszakarat semmi jót nem ír a javunkra.

Rajnai Lencsés Zsolt: Kérdést szegez itt a máma…

3 november 2012

(…) Kérdést szegez itt a máma,
– hogy lelt rám a lét talánya?
S mért e különös-ködös miriád dióda
bennem lüktető fantom drótja,
hogy rángok tőlük, mint idióta?
S hol embert, hol állatot játszom,
máskor meg búvok, hullok, s alig látszom,
vagy, mint tört-ovális antiszociális
bohóc, ki sír, mert csonka-morális,
kacag bennem az, mi fáj is… (more…)