Monthly Archives: március 2013

A női lábujj helye…

24 március 2013

labujj

A női lábujj helye akár a férfiszájban is lehet, mert bizalmaskodása szép és helyes. A megnyíló szívet fedi fel, mely akkor ilyen szabad és gátlástalan, ha bátran szeret, mert minden fékezettséget és félszegséget levetkezett… (RLZs)

Voltaire: Candide, vagy az optimizmus (Tizennegyedik fejezet; Arról, hogy Paraguay jezsuitái mint fogadták Candide-ot s Cacambót)

24 március 2013

voltaire-001Candide egy derék szolgát is hozott magával Cádizból, amilyen nem egy szaladgál a spanyol partokon és gyarmatokon. Ez csak negyedrészt volt spanyol, egy kevertvérűtől származott valahol Tucumánból; volt már minden, ministráns, sekrestyés, matróz, szerzetes, ügynök, katona és lakáj. Cacambónak nevezték, és igen szerette gazdáját, mivel ez az ő
gazdája igen derék ember volt. Cacambo máris felnyergelte a két andalúziai lovat.

– Menjünk, gazdám, kövessük az öregasszony tanácsát, siessünk, fussunk, ne is nézzünk hátra.

Candide forró könnyeket hullatott:

– Ó, drága, szép Kunigundám! Éppen most kell elválnunk, amikor a kormányzó úr összeesketne bennünket! Kunigundám, mi lesz veled most, hogy ily messze kerültél hazulról?

– Majd lesz vele, ami lesz – válaszolta Cacambo -, a nőket sosem érheti baj: az isten is velük van; szaladjunk! (more…)

Andre Rieu – Romantic Paradise Part 1 (2008)

23 március 2013

Ez tényleg szép!

Emberkupac…

23 március 2013

emberkupac

Emberkupac szerteszéjjel… általjöttek, megérkeztek mind a születéssel…

S ahogy itt csámborog, térül-fordul mind, belőlük figyelő szempár ring…

Ám a sok földre hullt csonka-fél nem látja, nem érti, hogy a szem miért fél?

Ó mennyi csupasz, véres, hús-valóság, s az álmuk mind egy: örökkévalóság…

(RLZs)

Mentális morzsák 2013.03.23.

23 március 2013

Dickens

 Igazság:

“A halogatás időlopás.” (Dickens)

Pilinszky János: Introitusz

23 március 2013

Ki nyitja meg a betett könyvet? Pilinszky-Jn
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.

Vanessa Mae – Violin Fantasy

23 március 2013

Pocahontas – colors of the wind (hungarian + hungarian rovas subs :D )

22 március 2013

Rajnai Lencsés Zsolt: Anyóka

22 március 2013

Csendes lomha őszön
melegen süt le a nap.
A parkban sétálok épp,
s látom: itt egy pad.

Lágy anyóka ül azon,
arca barna és halovány.
Gondolataiba merül,
lelkén átjár a magány. (more…)

Megszelídítettük…

21 március 2013

megszeliditettuk

Megszelídítettük a természetet… Házakat, városokat építettünk… Meleg otthonokat, kővárakat a vadak ellen… A természet zord támadásaitól futva ruhákba bújtunk… Kultúrával vettük körül magunkat: megtanultunk írni, olvasni, barátságokat kötöttünk… Felfedeztük a mindenség erőit… Azután szórakozni kezdtünk és mulatni… Majd dorbézolni és kicsapongani is… És sokan lettünk, nagyon-nagyon sokan… A betegségeket is legyőztük, kitoltuk a halál korlátait… De egymás ellen fordultunk, majd a természet ellen is, mely még mindig ott lohol a nyomunkban…. Felborultak erői, vadak lettek még a szelídek is… Új kihívás ez, vagy alázatra intelem? Belátás, vagy sietség kell, mert utánunk a vízözön? Kevély az ember, vagy csak önmagát valósítja meg? Boldogságért fut, vagy a mohóság még több vágyat ébreszt? A civilizációk elpusztulnak, vagy felnövekednek? A technikai tudás etikai hanyatlással egyenlő-e mindig, vagy vannak kivételek? Nagy kérdések ezek, s még annyi van! Érdemes-e feltenni őket, ha a válaszok elmaradnak?  (RLZs)

Mentális morzsák + rajnai 2013.03.21.

21 március 2013

Kérdéses…

“A művészetben mindent megtehetsz, csak egy a fontos: tudd, hogy szereted, és sok fáradság, míg ezt megtudod.” (Browning)

– talán sok mindent, igen… de azért egészen mindent talán mégsem… Az etika határt kell szabjon a művészetnek, csak az a kérdés, hogy hol… Mert bizonyára, a legtöbb ember úgy érezné, hogy egy eszelős gyilkos, aki művészetnek gondolná azt, ha megölt gyermekek bőréből ágyelőt csinálna és azt szépen kihímezné, nos a legtöbbünk ezt úgy gondolná, őrület, bűn és nem művészet! Vagyis, az erkölcs, az emberi jóság, valahol határt kell szabjon a művészetnek, csak az nem világos, hogy hol van ez a határ… Hiszen, a másik véglet is káros lehet. Az ugyanis, ha a művészetet az erkölcsre hivatkozva túl szűk keretek közé szorítjuk (pl. valamiféle vallásos megfontolás okán), és (pl.) lemondunk az aktművészetről, vagy akármi másról, amely nem fér bele bizonyos vallásos keretek közé. Óriási témakör ez, és nagyon nehéz pontosan meghúzni a határvonalat, hogy meddig tart a művészet, és hol mondható egészen biztosan őrületnek, betegségnek, károsnak, rombolónak (stb.) az, amit művészetnek gondolnak (egyesek)… (RLZs)

Sánta Ferenc: Nácik

21 március 2013

SFA pásztor – eléggé öreg ember volt már, talán hatvan-hatvanöt esztendős – fát vágott egy széles, magas tuskón. Mellette egy nyolc-kilenc év körüli fiú szedte össze a fadarabokat.

Mindketten hallották a lovak dobbantásait, aztán azt is, hogy megállnak a hátuk mögött, aztán a gyufa sercenését, ahogyan rágyújtanak a hátuk mögött, de nem fordultak meg, vágták tovább a fát, mintha semmit sem hallottak volna.

A két fegyveres a fenyvesből lépett elő, előzőleg hosszú ideig álltak a fák rejtekében, és nézték a pásztorokat, a nyájat, az apró kunyhót, a szaladgáló s fel-felcsaholó kutyát. Aztán keresztüljöttek a legelőn, és a két ember mögött megállították a lovaikat.

Ott álltak mögöttük, fújták a füstöt, és hallgattak. A derekukon pisztoly, a hátukon keresztben átvetve a puska, a lábaikat meg kilógatták a kengyelből.

Telt az idő, csend volt – mintha nem is négy ember állna ott egymás közelében. Pedig hát embernek szülték őket: a fegyvereseket is, a pásztort is, meg a gyermeket is. (more…)

Ágnes Vanilla & József Attila – Nő a tükör előtt

21 március 2013

Nagy peckes…

20 március 2013

nagypeckes

Nagy peckes, büszke világ letekintései….
Még jó, hogy megengedik, éljek…
Köszönöm…

Cinikus vagyok? De csak kicsit…
Védekezni kell…
És a paplan, az ágy, nem véd meg…

A mosoly is szakadozik néha,
ha ez a sok léha….

a többit nem fejezem be,
majd te…

Szabó Leslie – Hétfő reggel

20 március 2013

« Előző oldalKövetkező oldal »