Daily Archives: 2013. május 18. szombat

Hacsek és Sajó: Séta a Lenin körúton – Kern, Verebes

18 május 2013

Közel hajlik…

18 május 2013

kozel-hajlik

Egy szál virág néha többet elmond mint ezer kimondott szó..
Az egyszerűségben annyi szépség rejlik… A harmónia és a belső rend teszi emelkedetté… És mert védtelen is, és halandó, közel hajlik az én szívemhez… (RLZs)

Amiben felragyoghatunk..

18 május 2013

ennyink

Ártatlan tiszta ragyogás és szépség-lepte őszinte áldozata megannyi igaz lehetőségnek és várománynak… Néha a lét ad egy kis oázist, amiben felragyoghatunk… Ilyenkor felegyenesedik gerincünk, s úgy érezzük: megérte… Ennyink van, és ez nem kevés… (RLZs)

A hitetlen imája

18 május 2013

pipacsos

Árva, pipacsos létemet ma reggelen, elébed helyezem drága, nem-létező Istenem… Bár a szívem vágyik rád, szép virágokat alkotó, rendező Jóság… És lehet, hogy csak az én magányos idealizmusom teremt a szívemből ilyen nagyszerű képzeteket, mégis előtolakodik a lelkemből naponként ez az emelkedett szükség, hogy rám pillantson, értelmet adjon létezésemnek és óvjon, szeretni megtanítva engem minden társas-magányos embertársamat… Légy velem, Istenem, adj erőt a földi harc eme szép, új, reményteli napján… Hiszen küzdeni jó, ha van miért, s Te olyan világot alkottál, hogy harcból nincs hiány… Én kevesebb háborút teremtettem volna szomjazó teremtményeim lelki horizontján, de én csak egy kicsiny, esendő pára vagyok, a Te, szép, színes, kozmikus palettádon…. De ha már így esett, s alig vagyok több az árva pipacsnál, fond lényem köré oltalmad és virágos jókedvedet e napon, s gyönyörködj az én győzelmeimben… mert szeretlek Téged… és olyan kiszolgáltatott az én tehetetlen, kuporgó önmegvalósításom…

(Rajnai Lencsés Zsolt)

Wonderful Chill Out Music Beach Lounge Mix by Tekiu

18 május 2013

Lehetetlen – Kern András 3.

18 május 2013

Anakreón: Gyűlölöm

18 május 2013

Anakreon-2

Gyűlölöm, azt aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
szép adományairól zengve szeretni tanít.

Seneca: Erkölcsi levelek (27. levél)

18 május 2013

Seneca„Te leckéztetsz engem? – kérded. – Magadat már megleckéztetted, meg is javultál, ugye? Ezért van időd mások javítgatására?” Nem vagyok olyan elvetemült, hogy betegen gyógyításra vállalkozzam, de mintha ugyanabban a betegségben feküdnék, megbeszélem veled a közös bajt, és közlöm az orvosságot. Így hát hallgass rám, mintha benső énemmel társalognék. Bebocsátlak magányomba, és füled hallatára vitatkozom önmagámmal. Így kiáltok önmagamra: „Számláld meg éveidet, és szégyellni fogod, hogy még mindig csupa olyasmire törekszel, mint gyermekkorodban, s csupa olyasmit viszel véghez. Halálod napjához közeledve legalább arról gondoskodj, hogy hibáid előtted haljanak meg. Bocsásd útjára a felkavaró gyönyörűségeket, nagy árat kell fizetni értük: nemcsak az eljövendők ártanak, hanem a már elmúltak is. Mint ahogyan a bűnökkel (ha nem lepleződtek is le elkövetésük idején) nem távozik el együtt a szorongás, úgy a gonosz gyönyöröknek is megvan utólag a böjtje. Nem tartósak, nem hűségesek; még ha nem ártanak is, elillannak. Nézz inkább valami maradandó jó után. Ilyesmi pedig csak az, amit a lélek önmagából merít. Egyedül az erény szavatol az örök, békés örömért – még ha valami akadályozza is, az csak úgy lép közbe, mint a felhők: alant úsznak, de mégsem homályosítják el a napot.” (more…)