Daily Archives: 2014. március 26. szerda

Dési Edit: A lelkiismeret mint a naiv etika fogalma

26 március 2014

„Az a megszoktam jósige, a daimonion szava,platon-001
egészen idáig mindenkor nagyon sűrűn
jelentkezett, és a legkisebb dologban is ellenem
szegült, ha valamit nem helyesen akartam
cselekedni…”
(Platón: Szókratész védőbeszéde)

Magyarul a lelkiismeret szó számos állandósult szókapcsolatban szerepel és igen széles körben használatos. Az Értelmező szótár szerint a lelkiismeret lehet nyugodt, tiszta, jó, rossz, bűnös, élő, eleven, sőt kényes is. Lelkiismeretünket megvizsgálhatjuk, megnyugtathatjuk, elaltathatjuk, de akár meg is alkudhatunk vele. A lelkiismeret megszólalhat, tilthat, vádolhat, furdalhat és mardoshat (BÁRCZI–ORSZÁGH 1959–1962). De vajon miért nem mondhatjuk, hogy majd kisült a szeme a lelkiismeret-furdalástól, vagy hogy lelkiismeret-furdalás ég az arcán? Vajon mivel magyarázható, illetve mennyiben prognosztizálható egy adott szó használati köre? Mennyiben függ ez össze, illetve következik az adott nyelvben kódolt világképpel? A szemantikán belül számos elmélet lényegében ezekre a kérdésekre keresi a választ (LAKOFF–JOHNSON 1980; LAKOFF–TURNER 1989; ARUTYUNOVA 1990; BARANOV–KARAULOV 1994; JAKOVLEVA 1994; PAVLOVICS 1995 stb.).

Az elmúlt években az ún. naiv nyelvi világkép vizsgálata és rekonstruálása az orosz nyelvészeti vizsgálatoknak is a homlokterébe került. Az alábbiakban három, az orosz naiv etika egyik kulcsfogalmával, a совесть (lelkiismeret) szóval foglalkozó tanulmány összehasonlító ismertetése után kitérek a magyar fogalomnak néhány, az oroszétól eltérő lényeges sajátosságára is. (more…)

Cseri Kálmán: Anyagi és lelki értékek

26 március 2014

Az alábbi prédikáció elhangzott szóban, Pasaréten, 2011. január 2-án, vasárnap.

cseriAlapige: Zsid 13,5-6

Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert Ő mondta: “Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” Ezért bizakodva mondjuk: “Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?”

Ebben az igében, amit sokan olvastunk néhány napja a bibliaolvasó vezérfonalunk szerint, két értéket tesz egymás mellé a szentíró: a pénzt és az Istennel való közösséget.

Pénzen most többet értsünk, mint az, amivel fizetünk a pénztárnál. Jelentse ez az anyagi javak összességét úgy, ahogy Luther Márton olyan kedvesen és szellemesen sorolja, amikor a Mi Atyánk-nak azt a kérését magyarázza, hogy a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Azt mondja: itt gondoljunk mindarra, ami életünk anyagi feltétele: az élelemre, a ruházatra, a lakásunkra, a családra, az emberi kapcsolatokra, de még a szakmai sikerekre is, a hivatásunkban elért eredményekre – mindarra, ami az élet anyagi feltétele. De a teljes életnek lelki feltételei is vannak. Erről sokan sokszor elfeledkeznek, ezért lett ilyen szegényes az életünk, amilyen. (more…)