Daily Archives: 2014. július 14. hétfő

Tóth Árpád: EPILÓGUS: EGY RÉGI VERS A PEGAZUSHOZ

14 július 2014

Fakó lovam, fáradt lovam, toth-arpad-002
Hadd igazítom meg a nyerged,
S hol holt rózsák avarja van,
Járjuk be egyszer még a kertet.
Hej, jó világ volt hajdanán,
Nem laktunk a Sóhaj-tanyán,
S nem néztük búsan, hogyha pergett
Az éjbe szürke hó…
Gyi, vén fakó…

Mily búsak a tar rózsafák,
Fejfái ifjan holt tavasznak,
Lehervadt a bimbóvilág,
S a bíbor rózsák mind elasztak;
Csak száraz ág maradt nekem,
Belőlük hosszú éjeken
Egy-két bús láng-rózsát fakasztgat
Tüzem, a hamvadó…
Gyi, vén fakó…

Fakó lovam, fáradt lovam,
Kihalt a táj, mit tenni már most?
Az áldott csárda merre van,
Mely bús lovast és béna táltost
Jóval fogad, és nyugtot ád?
Előre, rokkant Rozinánt,
Elérjük majd a Néma Várost,
S behint a szürke hó…
Gyi, vén fakó…

Mentális morzsák – 2014.07.14.

14 július 2014

Ha bárkit meg akarsz tartani az életben, soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van! (Richard Bach)