Monthly Archives: november 2014

Mikszáth Kálmán: Egy öreg püspök háztartása

30 november 2014

mikszathA néhai bonorum-direktor temetése után két napra eljött hozzám a püspök jól táplált titkára azzal a kellemes hírrel, hogy őméltósága engem óhajtana kinevezni.

Meghajtottam magamat.

– Mindenesetre megtisztelő rám nézve. Még csak azt óhajtanám tudni, mi javadalmazás jár ezzel?

– Utique – szólt a tisztelendő titkár -, nem sok, bizony nem sok, mert mi magunk is szegények vagyunk, éppen csak hogy megélünk.

– Meglehetősen ismerem őméltósága szűk anyagi viszonyait.

– Annál jobb – folytatá kézdörzsölve. – Tehát. A fizetés ezer forint volna – ha volna honnan kivenni; hanem úgy mellékesen rámehet dominatio vestra hatezerre.

– Hát az se rossz – de mi ezekért a munka?

Hm! Erre már megakadt a püspöki titkár. Hát ugyan mi is csak? Végiggondolt a néhai bonorum-direktor egész pályáján. (more…)

Mischa Maisky plays Bach Cello Suite No.1 in G (full)

29 november 2014

Tóth Árpád: Bús éjszaka volt

28 november 2014

Bús éjszaka volt, s bús éjszaga volt toth-arpad-003
A háznak: a hallgatag, ódon
Lépcsők doha terjedt, s az udvaron
Lég súlya ült tunyamódon.
Hej!

Álltam a nyitott ablak előtt,
Előttem a tűzfal ócska karéjja,
Néztem a holdat a tetőfok előtt,
Visszagörbült sárga taréjja –

Patrick Swayze – She’s like the wind

27 november 2014

Mentális morzsák – 2014.11.26.

26 november 2014

Tétlenkedni rosszabb, mint túl sokat dolgozni. (Charles Lamb)

Ady Endre: Egyre hosszabb napok

25 november 2014

Csak egy napig fáj minden fájás, ady-endre
Huszonnégy óra s nem jön rosszabb,
De ez az egy nap egyre hosszabb.

Már hegyes karó minden óra,
Sötét vas-mázsák hullva, rengve
Verik a fájást a szivembe.

Tudom a kínnak múló sorsát
S olyan rövid volt egy nap eddig:
Víg elugrás bánattól kedvig.

Örülni is másként örültem,
Nemesebben, halkabban, jobban,
Holnapi könny a mosolyomban.

Szép, bölcs cserével cserélgettem
Kedvem torát és kedvem nászát,
E furcsa élet villanását.

Ma is tudom: huszonnégy óra
S rossz nap után már nem jön rosszabb,
Óh, de ez a nap egyre hosszabb.

Lehetetlen! 7. adás

23 november 2014

Isaac Asimov: Nem tűri a hibát

22 november 2014

asimovJanuár 9.

Én, Abram Ivanov végül is birtokába jutottam egy házi komputernek; hogy pontosabban fejezzem ki magamat: egy szövegszerkesztőnek. Amíg bírtam, küszködtem a gondolat ellen. Önmagammal is megvitattam a dolgot. Amerika legtermékenyebb írójaként is nagyon jól megvagyok az írógépemmel, a múlt évben több mint harminc kötetet publikáltam. Volt ezek között néhány gyermekeknek való könyv, regények is, elbeszélés gyűjtemények, dokumentum kötetek. Egyiket sem kell szégyellenem.

De akkor mi a fenének kell nekem szövegszerkesztő? Attól még nem fogok gyorsabban dolgozni! Persze, tudják, ez olyan divatos, elegáns dolog… Eddig, miután legépeltem az anyagomat, neki kellett és kell esnem, hogy tollal-tintával kijavítsam a félreütött betűket, mert helyettem aztán senki más meg nem csinálja ezt. Pedig nem szeretem, ha kézirataim úgy festenek, mint egy kiütésekkel teli kéz. S nem örülök, ha a kiadók azt hiszik, hogy másodrendű a kéziratom, csupán azért, mert tele van javítgatásokkal. A dolog lényege az volt, hogy olyan masinát kellett találnom, amelyhez nem szükséges két éven át kezelési előtanulmányokat végeznem. Kerestem tehát egy olyat, amely “nem tűri a hibát”. Ez pedig azt jelenti, hogy ha becsúszik valami hiba a szövegbe, akkor a gép azonnal működésbe lép, megkeresi a hibát okozó komponenst; ha képes rá, akkor kijavítja, ha meg nem képes rá, akkor jelzést ad, s akkor a javítást vagy betűhelyettesítést már bárki elvégezheti. Semmiféle szakbuzira nincsen ehhez szükség. Rokonszenvesnek látszott, hát rámondtam: ez kell nekem. (more…)

cseh tamás – csönded vagyok

21 november 2014

Kosztolányi Dezső: Ami itt maradt

19 november 2014

Nem békülök meg, bármit is beszéltek.kosztolanyi-002
Az ember szent. És mi marad belőle?
Ha elmegy innen, testvérek, ti búsak,
a földgömb szíve megreped-e tőle?
Ó, láttam egykor lassan távozót én,
és láttam aztán, ami itt maradt.
A nyoszolyáját, alvó nyoszolyáját
s melyből ivott, az üvegpoharat.
És láttam nyakkendőjét, lógva, árván
a szekrény ajtaján, egy laza spárgán.
És biztatóan csüngött a kalapja
könnyelmű kedvvel a fogasra csapva.
És várta őt pár cigaretta is,
melyet ezüsttárcában ott felejtett.
És várták őt aggódó, gyönge lelkek,
a lélek, amely a csodákba hisz.
És jöttek őszök, jöttek tavaszok,
és elmaradt a kedves társaságból,
mint egy bohém és vidámszivű vándor,
aki csak a szomszédba utazott.
S egy bot maradt utána a sarokban,
mellyel sétált tavaszi délután.
Egy szó, melyet kedvvel, gyakorta ejtett,
és lehelete a bitang ruhán.

Krúdy Gyula: Asszonyom

18 november 2014

krudy 1878-1933ASSZONYOM,

a húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló. Mintha külön zenéje volna minden évszaknak, a piros betűk megannyi kis ministránsgyerekek képzeletvilágbeli székesegyházban, és a karzatról teli tüdővel fújják a húsvéti éneket. A jó emberek gyermekkori illatokat éreznek a fejük körül borongani, kalács és rezeda illata vegyül falusi folyók nefelejccsel szegélyezett partjának szagával, a kertekben cseresznyefa virágzik, mint egy japáni tollrajz, és az ünnepi délelőttnek olyan rozmaringszaga van, mint templomba menő fiatal nők friss fehérneműjének. A mezőkön a Szűz szárítja ingét a napsugárban, és a hosszú ebédlőasztalnál a felvidéken van egy üres teríték a földön járó, vándor Jézus számára. Mások viszont, Faust módjára, a tündöklő ablakhoz állnak a serleggel húsvét reggelén, és elmélyedve gondolkoznak életen, halálon, elmúlt szerelmen, drága bűnökön, amelyek oly titkosan laknak a szív mélyében, mint az ó-velencei szelencében az édes méreg. Mindenki más, senki sem ugyanaz lelkében egy-egy nagy ünnepen. Mintha azzá lenne mindenki, ami tulajdonképpen egész életében szeretne lenni: gyermek. A gyermekség utáni vágy úgy él minden emberben, mint a folyó túlsó partjáról hangzó, elmosódó harangszó. Néha elkapja a szél a hangot, és nem hallani mit sem a gyermekkor városkájából szálló harangszóból. Máskor – így például húsvétkor is – újra cseng a kis harang szava, a láthatatlan harangozó megifjodva végzi dolgát. Ah, tavasz ünnepei! Régi tornyok fénylenek régi városokban, mezők és patakok mutatkoznak, mintha álmunkban láttuk volna valahol, hegyi úton lassan halad fölfelé a postakocsi, és a kocsiban kis, virágos kalapban fiatal hölgy ül rózsaszínben, mint az utazó évszak, míg a postakocsis virágzó ágat tép az útszélen; tiszta kis faluk mellett szalad el a vonat, az emberek arca fénylik, és a kék ég oly közel ereszkedik az üde halmokhoz, hogy a mezei pásztor bizonyára hallja az angyalok énekét; és a nagyvilág, Párizs vagy a földközi tengerek partjai, a bécsi kocsikorzó és a lóverseny, a pesti Stefánia út húsvéti hangulata, a ruháknak és arcoknak frissesége – és a tavasz áradó vizein érkező virágocskák, amelyek, isten tudja, honnan jönnek a Tiszán vagy Dunán lefelé, és egyszerre eltűnnek az emberek szívében: mindenki gondol valamely képecskét magában, midőn a pirosruhás kis énekesek zsoltára fölhangzik a kalendáriumi lapon, ahová Gergely pápa beírta. (more…)

Lord of The Rings – May it be

17 november 2014

Game of Thrones Theme – Orchestral Cover

16 november 2014

Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?

14 november 2014

jokai-mor-001Élt egyszer egy szegény csizmadia itt ebben a nagy Pestvárosban, aki semmiképpen sem tudott a mesterségéből meggazdagodni.

Nem azért, mintha az emberek összebeszéltek volna, hogy ezentúl ne viseljenek csizmát, nem is azért, mintha a magisztrátus megparancsolta volna, hogy ezentúl a csizmákat fele áron kell adni, munkát is jót csinált a jámbor, maguk a vevők panaszolkodtak, hogy nem bírják elszaggatni, amit ő egyszer megvarr: volt is dolgoztatója elég, fizettek is becsülettel, egy sem szökött meg kifizetetlen árjegyzékkel, és János gazda mégis – mégis – nem tudott zöldágra jutni, ahogy németül mondják, sőt nemnéha közel volt hozzá, hogy akármiféle száraz ágat jónak találjon arra, hogy onnan nézegessen le. – Hanem persze ez csak szóbeszéd volt nála; János gazda igaz keresztyén ember volt, s keresztyén ember nem akasztja fel magát, akármilyen szorongatott állapotban legyen is.

Azért nem tudott tudniillik semmi gazdagságra jutni János mester, mert másfelől az Isten olyan különösen megáldotta, hogy minden esztendőben rendszerint született neki egy gyermeke, hol egy fiú, hogy egy leány, és az olyan egészséges volt, mint a makk. (more…)

Ukraine’s got talent very cute children performance (english subtitles)

13 november 2014

Következő oldal »