Kb. ez, a mai tudományos körökben legelfogadottabb modell a Világegyetem kialakulásáról.

Most tételezzük fel, hogy az ateista álláspont igaz, és az ősanyag ("őstojás", vagy "szingularitás" formájában) öröktől fogva létezik. Induljunk ki a legszélesebb körökben elfogadott ősrobbanás elméletéből, s gondoljuk végig.
Előtte gondolatban zárjuk ki Isten létezését, s két alapalternatívánkat figyelembe véve, most csak az egyikkel - az anyaggal -, számoljunk!

Ha nincs Isten, akkor az ősrobbanás az úgynevezett ősanyagból - a matematikai szingularitásból -, indult el. Az anyag valami hihetetlen sűrűségűre és parányi méretűre összezsugorodott állapotából egyszer csak felrobbant.
Itt merül fel az első kérdés: Hogyan tudott felrobbanni az anyag? Más megközelítésben: honnan vette az indító energiát a robbanáshoz?
Nézzük miről van szó, haladjunk sorba az elejétől:

Mi az energia?

DEFINÍCIÓ: "Az energia, mint munkavégző képesség definiálható, az energia, tárolt munka... " (Gulyás-Rácz-Tomcsányi-Varga: Fizika 44. 50. o.)
Mivel az energia egyenlő a munkavégző képességgel - más szóval a tárolt munkával -, nézzük meg a fizikai munka fogalmát.

Mi a munka?

DEFINÍCIÓ: "A fizikában a munka, az erő és az erő irányában történő elmozdulás szorzata" (Gulyás-Rácz-Tomcsányi-Varga: Fizika 44. 50. o.)
(Persze lehet az elmozdulás ellentétes irányú is. Ebben az esetben fel kell bontanunk az erőt elmozdulás irányú és az arra merőleges összetevőkre. De ez most nem témánk.)

Hol tartunk eddig?

Megértettük azt, hogy az energia egyenlő a megfelelő körülmények között kioldódó, "tárolt munkával", a munka pedig mindig valami változást eredményez.
Röviden leírva:

ENERGIA >> MUNKA >> VÁLTOZÁS

Ezek után nézzük az energia törvényt.

DEFINÍCIÓ "A":
"Az anyagi rendszer belső energiájának megváltozása, egyenlő a közölt energia és a rendszeren belül végzett mechanikai munka előjeles összegével" (Gulyás-Rácz-Tomcsányi-Varga: Fizika 164. o.)

Egyszerűbben megfogalmazva:

DEFINÍCIÓ "B":
"Egy rendszeren belül semmiféle energia nem jöhet létre és nem tűnhet el" (Gulyás-Rácz-Tomcsányi-Varga: Fizika 164. o.)
Ez a termodinamika első főtétele, amit energia tételnek, vagy energia törvénynek is hívunk.
Mi következik ebből?
Az Univerzumban energia található. Ez az energia átalakulhat egyik formából a másikba, de energiát sem létrehozni, sem eltüntetni a rendszeren belül nem lehet.
Tulajdonképpen ez a tétel zárja ki az un. örökmozgó létezésének lehetőségét, amely úgy adna le környezetének energiát, hogy közben saját belső energiája nem csökkenne

Vagyis: Energia >> munkavégzés >> változás.

Mivel a termodinamika első főtétele létezik, és egy rendszeren belül magától nem keletkezhet energia, így munka és változás sem keletkezhet!
Ha ez így van, akkor az a "picurka őstojás" mitől robbant fel? Honnan vette a robbanáshoz szükséges indító energiát? Ha a robbanás változás, sőt, az ősrobbanás esetében óriási változás, amihez óriási munkavégzés és óriási indító energia szükséges, akkor az ősanyag honnan vette ezt a mérhetetlen energiát, ha az energiatörvény kizárja, hogy rendszeren belül energia szülessék?

Az energia törvényből következik, hogy a változáshoz szükséges energia nem születhet rendszeren belül, így az "őstojás" csak úgy robbanhatott fel, ha kívülről energiát kapott ehhez. Ez a kívülről ható indító energia hozhatta mozgásba, csak ez okozhatta a változást, a kezdetet.
Hogy mennyire szükség volt erre a külső energiára erről a Templeton-díjas Paul Davies fizika professzor így ír:

"A Nagy Bumm idején uralkodó szélsőséges összepréseltség körülményei között nem volt erő a világegyetemben, amely a gravitáció összesajtoló hatását leküzdhette volna. Az összesajtolódásnak nem volt határa... az egész Univerzum egyetlen pontba préselődött. Ekkor a gravitáció és az anyag sűrűsége végtelen volt. A végtelen kicsinyre összepréselődött pontot a matematikai fizikusok 'szingularitásnak' nevezik. " (Paul Davies: Isten gondolatai 42.o.)

A mai világmindenség egyetlen icipici pontban, un. szingularitásban sűrűsödött, mérete kisebb volt egy elektronnál. Ez esetben rettenetesen sűrű volt. Ha viszont rettenetesen sűrű volt, akkor óriási gravitáció tartotta egybe, ez az erő volt a legerősebb az ősanyagban. Akkor mi lehetett az az indító energia, ami ezt a legerősebb erőt legyőzte, és honnan jöhetett, ha energia eleve nem születhetett az anyagon belül (az energia törvény miatt)?
Erre csak egyetlen válasz lehetséges: kívülről jött, Istentől.

Hatodik istenérvemet ezért így mondom ki: Alapalternatíváinkat figyelembe véve, a Világegyetem keletkezésének indítóoka vagy az anyag, vagy az Isten.
Nyilvánvaló tény, hogy
- a Világegyetem létezik.
- ugyanakkor nem létezett mindig, tehát volt kezdete.
- a kezdet, az változás. (Akár teremtés, akár ősrobbanás.)
- a változáshoz indító energiára volt szükség.
- energia nem születik rendszeren belül.
- így az ősanyag nem rendelkezett indító energiával
- ezért az "őstojás" (szingularitás) kívülről kapta az indító energiát.

Tehát az anyagon kívül van más is. Mi lehet ez a más?
Ha alapalternatíváinkat: figyelembe veszem, akkor az iménti levezetés miatt az egyik alternatívát - az anyagot -, el kell vessem, s így szükségképpen a másik alternatíva - Isten - marad.

Több lépésben ugyanide jutok:
Az anyagon kívül, kellett lennie valaminek, ami indító energiát adott az ősrobbanáshoz. Mi lehetett ez a valami?
Ha meggondolom, hogy ez a valami rendezettséget, működőképes rendszereket, komplexitást és a mindezeket állandósító törvényeket kreált, akkor ismét csak oda jutok, hogy ez a valami intelligens akarattal rendelkező, ezért élő kell legyen.

Képletszerűen:

Intelligens akarattal bíró + élő + a Világegyetem előtt létező + az anyagtól függetlenül létező + óriási energiával rendelkező.

Ennyi jelzőt csak egy Intelligens Legfelsőbb Lény hordoz magán: Isten.
Úgy gondolom, ez egy erős istenérv. Ateista tudósok is elismerik a megoldhatatlan rejtély súlyát. Ha nincs Isten (ahogy ők hiszik), nincs válasz a Világegyetemet "beindító" energia forrására.
Figyeljük meg a probléma súlyát a Nobel díjas ateista tudós Stewen Weinberg tollából, aki a Világegyetem keletkezéséről Első három perc címmel könyvet írt:
"Sajnos nem tudom a filmet (az ősrobbanás szemléletes bemutatását) nulla idő pontnál elindítani."
(Stewen Weinberg: Az első három perc; 94.o.)
Ez egy becsületes beismerése a problémának. Mélyen igaz az a kijelentés, melyet Prof. Paul Davies fizikus, természetfilozófus tett:
"A kozmosz eredetének rejtélye feltehetően az a terület, ahol az ateista tudós kényelmetlenül érzi magát" (Paul Davies: Isten gondolatai; 33.o.)

De mi van akkor, ha nem az ősrobbanás által jött létre a Világegyetem, hanem valahogy máshogy Isten nélkül?
Válasz: Nem azon van a hangsúly, hogy milyen módon jött létre, hanem hogy az Univerzum kezdettel bír, és a kezdet, az változás! A változás pedig munkát és energiát feltételez! Energia pedig nem jön létre rendszeren belül.

Végső kérdés: Biztos, hogy kezdettel bír a Világegyetem? Válasz: A tudomány állása szerint igen.
Amennyiben a fizikai rendszerek véges számú irreverzibilis (egyirányú, megfordíthatatlan) változáson mennek keresztül, akkor, ha a Világegyetem öröktől fogva létezne, e változásoknak végtelen idővel ezelőtt be kellett volna fejeződniük. Következésképpen ezeknek a változó folyamatoknak mostanára már nem lehetnénk szemtanúi.

Említsünk meg példaképpen ilyen irreverzibilis folyamatokat:

- A termodinamika második főtételéből fakadóan, a hő önmagától nem áramolhat hideg testből melegbe, viszont megengedi az ellenkező irányú áramlást. Ez a törvény nem megfordítható: kijelöli az egyirányú változások útját. Mint ahogyan egy hideg és meleg szobát összenyitva a meleg a hidegbe áramlik, míg végül kiegyenlítődik a két szoba hőmérséklete, épp így van a Világegyetemben is. A tudósok nem is haboztak levonni a következtetést, hogy a Világegyetem a termodinamikai egyensúly állapota felé tart, ami egyirányú folyamat. Ez az egységesség felé tartó tendencia, amikor a különböző hőmérsékletek kiegyenlítődnek a Világegyetem nyugvó pontra jutásában ér véget. Az a tény, hogy a Világegyetem még nem érte el ezt a hőkiegyenlítődést, feltételezi azt, hogy nem áll fenn végtelen idők óta, mert akkor már végtelen ideje kiegyenlítődött volna. (Nem az ősanyagról beszélek, hanem a Világegyetemről!!!)

- Más oldalról megközelítve az un. entrópia törvény, mely a termodinamika 2. főtétele más megfogalmazásban, miszerint minden létező anyag a maximális molekula rendezetlenség felé halad. Más szóval a rendből minden a rend felbomlása felé halad, minden szerveződés a szétesés felé. Ha az Univerzum örök időktől léteznék, már minden a teljes rendezetlenség állapotába jutott volna.

- Végül: Egy másik ilyen folyamat, az éjszakai égbolt sötétségéből figyelhető meg.
Csak véges távolságba láthatunk el az űrben (mintegy 15 milliárd fényévnyire), ez lévén az a maximális távolság, ahonnan a fény a Földre érkezhetett az Univerzum kezdete óta. Más szóval ha az Univerzum örök idők óta léteznék, akkor minden létező fény már elérte volna a Földet, és éjjel nappal fényben ragyogna bolygónk.

Röviden: Megfigyelhető, hogy az anyag bizonyos számú változássorozat után visszafordíthatatlanul megváltozik, egyik állapotból, a másik állapotba jut.
Mivel számtalan ilyen változássorozat folyamatában járunk, így a Világegyetem kezdettel bír, különben (ha örökkévaló lenne), akkor ezek az egyirányú változássorozatok örök időkkel ezelőtt befejeződtek volna; ezért igaz az, hogy egy örök Világegyetem nem fér össze a megfordíthatatlan fizikai folyamatok örök létezésével.
A jelenlegi tudomány (minden világnézettől függetlenül!) megalapozott tudás révén jutott el arra a felismerésre, hogy a Világegyetemnek van kezdete, s ezelőtt a kezdet előtt az Univerzum nem létezett. Ha viszont van kezdet, akkor szükség volt indító energiára is, az pedig rendszeren belül nem születik. Az anyagnak kívülről kellett kapnia. Ha viszont a teljes Univerzum anyaghalmaza "belül" van, akkor ez a "kivül" csak valami "nem anyagi" lehetett, - Isten. Tőle jöhetett az energia. Nincs más kiút.

{Forrás: zsolo}