— ELMEFILOZÓFIA

Rajnai Lencsés Zsolt: Azonosság-elmélet

21 október 2010

I.

Az azonosság-elmélet alapgondolata az, hogy a mentális állapotok egyenlők az agy fizikai állapotaival. Ez a gondolat nem új, mert nyomaiban Hobbes és Gassendi, két XVII. századi filozófus már érintette, de fogalmi implikációjának gondos kidolgozására az 1950-es évektől kezdődően került csak sor.

Ha felületesen szemléljük az azonosság-elméletet, hasonlóságot vélünk felfedezni közte és a tulajdonság-dualizmus között, ám fontos megkülönböztetni a kettőt, ugyanis a tulajdonság-dualizmus szerint a mentális állapotok a fizikai agy nem-fizikai tulajdonságai, az azonosság-elmélet szerint viszont, a mentális állapotok azonosak az agy bizonyos fajta fizikai állapotaival. Az implikáció a másik irányban nem feltétlenül áll, vagyis lehetnek olyan agyi állapotok, amelyek semmilyen mentális állapottal nem azonosak. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Behaviorizmus

19 október 2010

A behaviorizmus az angol ’behavior’ (viselkedés) szóból ered és két fajtája ismeretes: (1) a filozófiai behaviorizmus és a (2) módszertani behaviorizmus.

A filozófiai behaviorizmus fizikalista választ ad arra a kérdésre, hogy mik a mentális állapotok, vagyis a válasz melyet megfogalmaz, minden vonatkozásban visszavezethető az empirikus tapasztalatokra és a fizikai tárgyakra. A módszertani behaviorizmus pedig azt kívánja bemutatni, hogyan kell a pszichológusoknak kutatásaikat folytatniuk, röviden: módszertant kínál a pszichológiai kutatáshoz.

I. Filozófiai behaviorizmus

A filozófiai behaviorizmus szerint a mentális állapotok nem egyebek, mint diszpozíciók (tendenciák és hajlamok) arra, hogy bizonyos körülmények (stimulusok/ingerek) között valamilyen módon viselkedjünk mások számára észlelhető, megfigyelhető formában. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Dualizmus

18 október 2010

Amikor az elmefilozófiában dualizmusról beszélünk, nem kevesebbről beszélünk, mint arról, hogy van-e az embernek, a testtől különálló lelke, vagy nincs. A vallások is sok tekintetben érintik ezt a témakört.
A dualizmus, kettősséget jelent, és az elmefilozófiában kétféle dualizmusról eshet szó:
1. Szubsztancia-dualizmusról és
2. Tulajdonság-dualizmusról

A.) SZUBSZTANCIA-DUALIZMUS

A szubsztancia, latin eredetű szó, és jelentése: sűrítmény, lényeg.
A szubsztancia dualizmus alapvető tétele a következő: Az elme/lélek a testtől függetlenül létező, és attól teljesen eltérő dolog.
A filozófiában nem különböztetjük meg a lelket az elmétől, hanem mindkettő ugyanazt jelöli. Azt, az amúgy nagyon is kérdéses “nem-anyagi entitást” (létezőt), amely (ha egyáltalán létezik) magában hordoz minden mentális formát és történést. (Gondolatokat, érzeteket, érzelmeket és észleleteket. – Lásd az előző tanulmányt.) A szubsztancia-dualizmus tehát azt állítja, hogy az ember lényege kettős: van egy testi (fizikai) és egy lelki (mentális) lényege, és ez a kettő, egymástól teljesen eltérő dolog. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése

15 október 2010

Amint elmefilozófiáról beszélünk, indirekt módon, máris elkötelezzük magunkat az elmefilozófia egyik ága, történetesen a szubsztancia-dualizmus mellett, jóllehet az elmefilozófia egyik súlyos és vitatott kérdése, hogy egyáltalán, “önálló dologként” létezik-e az elme, vagy, a fizikai aggyal szemben, ez csak emberi fogalom…?
A reifikáció, a “dologként kezelés” tehát, ebben a kérdésben egy olyan filozófiai veszély és elköteleződés, amit, a szubsztancia-dualizmusról szóló tanulmányban fogunk mélyebben elemezni…

Az elmefilozófia által feltett legfontosabb kérdések a következők:
1. Mik azok a mentális állapotok? A fizikai agy állapotai, vagy egy nem-fizikai entitás (létező), a lélek állapotai?
2. Mi a tudat és mi a tudatosság? Hogyan lehetséges az, hogy a mentális állapotok az elmén kívüli állapotokról szólnak, és azokat reprezentálják? (more…)