Kezdőlap » - F I L O Z Ó F I A » -- ETIKA » Dési Edit: A lelkiismeret mint a naiv etika fogalma

Dési Edit: A lelkiismeret mint a naiv etika fogalma

26 március 2014

„Az a megszoktam jósige, a daimonion szava,platon-001
egészen idáig mindenkor nagyon sűrűn
jelentkezett, és a legkisebb dologban is ellenem
szegült, ha valamit nem helyesen akartam
cselekedni…”
(Platón: Szókratész védőbeszéde)

Magyarul a lelkiismeret szó számos állandósult szókapcsolatban szerepel és igen széles körben használatos. Az Értelmező szótár szerint a lelkiismeret lehet nyugodt, tiszta, jó, rossz, bűnös, élő, eleven, sőt kényes is. Lelkiismeretünket megvizsgálhatjuk, megnyugtathatjuk, elaltathatjuk, de akár meg is alkudhatunk vele. A lelkiismeret megszólalhat, tilthat, vádolhat, furdalhat és mardoshat (BÁRCZI–ORSZÁGH 1959–1962). De vajon miért nem mondhatjuk, hogy majd kisült a szeme a lelkiismeret-furdalástól, vagy hogy lelkiismeret-furdalás ég az arcán? Vajon mivel magyarázható, illetve mennyiben prognosztizálható egy adott szó használati köre? Mennyiben függ ez össze, illetve következik az adott nyelvben kódolt világképpel? A szemantikán belül számos elmélet lényegében ezekre a kérdésekre keresi a választ (LAKOFF–JOHNSON 1980; LAKOFF–TURNER 1989; ARUTYUNOVA 1990; BARANOV–KARAULOV 1994; JAKOVLEVA 1994; PAVLOVICS 1995 stb.).

Az elmúlt években az ún. naiv nyelvi világkép vizsgálata és rekonstruálása az orosz nyelvészeti vizsgálatoknak is a homlokterébe került. Az alábbiakban három, az orosz naiv etika egyik kulcsfogalmával, a совесть (lelkiismeret) szóval foglalkozó tanulmány összehasonlító ismertetése után kitérek a magyar fogalomnak néhány, az oroszétól eltérő lényeges sajátosságára is.

Jurij Apreszjan terjedelmes tanulmánya, „Az ember képmása nyelvi adatok alapján: egy rendszerszerű leírás kísérlete” először 1995-ben látott napvilágot a Nyelvtudomány kérdései című orosz akadémiai folyóiratban (APRESZJAN 1995). Nyina Arutyunova „A szégyenről és a lelkiismeretről” című tanulmánya (ARUTYUNOVA 2000), valamint Jelena Uryson „Az értelem szava és a lelkiismeret hangja” című rövidebb lélegzetű cikke (Uryson 2000) 2000-ben jelent meg „A nyelv logikai analízise” sorozat Az etika nyelve című kötetében.

A három szerző munkájában sok a hasonlóság. Ez elsősorban a nyelvi adatok kezelésére alkalmazott, közel azonos nyelvészeti módszerekkel magyarázható; mindhárman – a számítógép adta lehetőségeket kihasználva – egy hatalmas nyelvi korpusz adataira támaszkodnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a vizsgált szó szinte teljes használati körét figyelembe vegyék, annak összes lexikai, szemantikai és egyéb kapcsolódási tulajdonságával, szerkezetalkotó képességével, illetve kontextusbeli viselkedésével együtt. A elemzések közötti különbség elsősorban az eltérő kutatási célokból következik, valamint abból, hogy az adott elemzés milyen szélesebb filológiai kontextusba illeszkedik. (…)

Érdekel a folytatás? Töltsd le a tanulmányt PDF formában!

A letöltéshez KATTINTS IDE!

-- ETIKA

Nincs hozzászólás to “Dési Edit: A lelkiismeret mint a naiv etika fogalma”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)