Kezdőlap » - I R O D A L O M » -- vers » József Attila: Ezerfárosznyi végzet

József Attila: Ezerfárosznyi végzet

30 október 2016

jozsef-attila-000Mintha szerelmes béka
Dús, fülledt nyári réten
Lassan, pihegve mászna
Szép, szűzi tó fele,

Mohón reszketve ajkam
Úgy kúszik selymesében
Mélyillatú hajadnak
Fehér válladra le.

A szemed ne emeld föl,
Életberántó fénye
Zavarná most a szívem,
Ki rőt vágyam tüzén,

Magagyújtotta máglyán
Ma lelkesen elégne:
Őrjöngő tűzimádó
Módján szédült legény.

Ó, hadd ölellek által,
Mint ritka aranyércet
Olvasztók forrósága,
Te, csókok ércere!

Vakult szemeknek ég itt
Ezerfárosznyi végzet,
Én éber toronyőröm
Kábulj te is bele!

-- vers

Nincs hozzászólás to “József Attila: Ezerfárosznyi végzet”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)