Kezdőlap » - F I L O Z Ó F I A » -- ETIKA » --- etikai töredékek » Marcus Aurelius töredékek…

Marcus Aurelius töredékek…

29 szeptember 2012

(…) Egy, csak egyetlenegy: a filozófia. Ez pedig annyit jelent, hogy figyeljünk belső értelmünkre, segítsük győzelemre a kicsapongó élvezet és a fájdalom fölött! Ne hagyjuk ötletszerűen, csalárdul és álnok módra cselekedni, ne függjön más emberektől, vagy attól, hogy az a “más” megtesz-e valamit, vagy sem. Továbbá: ami az élettől jön, azt fogadja el úgy, mint az onnan eredőt, ahonnan ő maga is jött…

Csak a pillanatot veszítheted el…

Még ha háromezer, vagy harmincezer évig élnél is, mégis gondold meg, hogy senki sem veszíthet el más életet, csak amit él, és nem élhet mást, csak amit elveszít. Egyre megy hát a leghosszabb és a legrövidebb élet. Mert a jelen mindenki számára egyre megy, tehát az is egyre megy, amit elveszítünk; így az elmúlt élet, csak röpke pillanatnak bizonyul. Hiszen sem a múltat, sem a jövőt el nem veszíthetjük. Hogyan is vehetné el valaki tőlünk azt, ami nem a miénk?

Tehát két körülményt vegyünk mindig figyelembe: először, hogy minden öröktől fogva azonos formában ismétlődik, s nem számít, hogy valaki száz, vagy kétszáz évig, vagy beláthatatlan ideig szemléli-e ugyanazokat a jelenségeket; másodszor, hogy a leghosszabb és a legrövidebb életre rendelt is ugyanannyit veszít! Mert csak a jelen pillanattól fosztható meg, csak ez az
övé, s amije az embernek nincs, azt el sem veszítheti…

Minden ember a jelenben él

Ezen felül el ne felejtsd, hogy mindenki csak a jelenben él, ez pedig röpke pillanat: a többi idő vagy már elmúlt, vagy bizonytalan. Arasznyi az ember élete, arasznyi az a földzúg ahol él, arasznyi a legtovább fennmaradó hírnév is. Hiszen ezt a hírnevet gyorsan pusztuló emberférgek egymást felváltó nemzedékei hordozzák, ezek pedig még önmagukat sem ismerik, nemhogy arról tudnának, aki már régen meghalt.

--- etikai töredékek

Nincs hozzászólás to “Marcus Aurelius töredékek…”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)