Kezdőlap » - I R O D A L O M » -- vers » Oláh Gábor: Dolgozatjavítás

Oláh Gábor: Dolgozatjavítás

21 augusztus 2011

Egy kisdiák dolgozatát javítom,
“Önéletrajzot” irattam vele.
Előszavában őszíntén bevallja:
bizony sokat főtt rajta a feje.

Alá-aláhúzok csekély hibákat,
az i fölébe pontokat rakok:
kipettyegtetve a fehér barázdán
ragyognak így pirosló csillagok.

Amint tovább-tovább visz röpke szárnyán
a kisdiák beszédes bánata.
ritkulnak a pirosló tintapettyek,
és hangosabb lesz a betűk szava.

“Apám sikkasztott s elszökött…Anyámra
hét apró gyermek gondja rászakadt.
Az emberek nem álltak szóba vélünk,
el is temettek, mint halottakat.

Anyám, szegény, átkozta azt az órát,
melyben apámmal esküt esküdött,
és kezdtük újra koldus életünket
leírhatatlan szenvedés között.

Tanulni vágytam, mert tanulni oly szép!
de nem segített rajtam irgalom!
Az esztendő utolsó drága évem,
jövőre már – hej, másutt folytatom…

Kérem, tanár úr, hogyha össze-vissza
dűlöngnek füzetemben a sorok:
ne tessék érte nagyon haragudni,
mert fáj a szívem, ha rá gondolok…”

Hosszan merengtem a sötét betűkön,
szememre fátyolt bánat könnye fest.
Aztán lehajtva homlokom kezemre,
sóhajtva írom be a nagy Jelest.

 

-- vers

One Comments to “Oláh Gábor: Dolgozatjavítás”

  1. Megsirattam.

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)