Kezdőlap » Versek - Kovács Daniela rovata » Radnóti Miklós: Rejtettelek

Radnóti Miklós: Rejtettelek

25 március 2011

Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélegző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.

Versek - Kovács Daniela rovata

Nincs hozzászólás to “Radnóti Miklós: Rejtettelek”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)