Kezdőlap » - I R O D A L O M » - Rajnai Lencsés Zsolt művei » Rajnai Lencsés Zsolt: Átfordulás

Rajnai Lencsés Zsolt: Átfordulás

5 szeptember 2012

Mennyi rejtély!
Mennyi talány és titok…
Alig értem.
Mikor átfordul a szíved,
oly’ titokzatos…
A millió összefüggésen
egyszer csak átbukik a lelked,
és már másképp látsz…
Magad se tudod miért,
ám máshogy….
Talán csak érzed, de nem tudod…
És keménységed lágyul,
mert hiányom létezni akar ismét!
Kiütközik árvaságod,
szükséged magához emel,
s a múlt, száz fájó emléke megkopik…
Mennyi rejtély, talány és titok…
Alig értem!

De mennyi szépség is!
Mert nevetésed újra tűzben fénylik,
a hangsúlyok zenélnek,
pillantásodból kivész a közöny,
és megtelik melegséggel…
Szép lesz a futásod, szép a járásod,
tartásod; lényed egész felegyenesedik!
Mellém ül a lelked, mint hószirthez
a kelő Nap, az égi fenség;
és pilláid alól kivész minden idegenség!

2010.05.31…

- Rajnai Lencsés Zsolt művei

One Comments to “Rajnai Lencsés Zsolt: Átfordulás”

  1. Kedves Zsolt!
    Rajongok a verseidért. :)
    Ez is gyönyörű! Tudom, érzem, h miről írsz, mikor a másik iránti szerelem szebbé tesz, s eggyé vele.

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)