Kezdőlap » - F I L O Z Ó F I A » -- ELMEFILOZÓFIA » Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése

Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése

15 október 2010

Amint elmefilozófiáról beszélünk, indirekt módon, máris elkötelezzük magunkat az elmefilozófia egyik ága, történetesen a szubsztancia-dualizmus mellett, jóllehet az elmefilozófia egyik súlyos és vitatott kérdése, hogy egyáltalán, “önálló dologként” létezik-e az elme, vagy, a fizikai aggyal szemben, ez csak emberi fogalom…?
A reifikáció, a “dologként kezelés” tehát, ebben a kérdésben egy olyan filozófiai veszély és elköteleződés, amit, a szubsztancia-dualizmusról szóló tanulmányban fogunk mélyebben elemezni…

Az elmefilozófia által feltett legfontosabb kérdések a következők:
1. Mik azok a mentális állapotok? A fizikai agy állapotai, vagy egy nem-fizikai entitás (létező), a lélek állapotai?
2. Mi a tudat és mi a tudatosság? Hogyan lehetséges az, hogy a mentális állapotok az elmén kívüli állapotokról szólnak, és azokat reprezentálják?

A mentális állapotokat a következő módon oszthatjuk fel:
1. Észleletek (percepciók) – látás, szaglás, hallás, tapintás, ízlelés.
2. Érzetek – éhség, szomjúság, fájdalom, gyönyör stb.
3. Érzelmek (affektusok, emóciók) – harag, öröm, szeretet, bánat stb.
4. Gondolatok – hitek, vágyak, szándékok, döntések.

A mentális állapotok fontosabb sajátosságai:

1. Bizonyos mentális állapotokat a világ állapotai okoznak.
PÉLDÁK:
a.) a fájdalom állapotát, a lábujjamra zuhanó kalapács okozza.
b.) az öröm állapotát kedvesem viszontlátása okozza.
c.) abbéli hitemet, hogy vanília fagylalt van előttem, az asztalomon lévő vanília fagylalt kelyhe okozza. Stb.

2. Bizonyos mentális állapotok cselekvéseket okoznak.
PÉLDÁK:
a.) vágyom egy narancsitalra és + elhiszem, hogy a hűtőszekrényben van narancsital, eredményezi, hogy odamegyek a hűtőszekrényhez.
b.) örülök annak, hogy megnyertem a lottó főnyereményt, ezért ugrálok örömömben. Stb.

3. Bizonyos mentális állapotok más mentális állapotokat okoznak
PÉLDÁK:
a.) elhiszem, hogy szeptember 27-én van a születésnapom, + elhiszem, hogy ma van szeptember 27-e, ezért azt is elhiszem, hogy ma van a születésnapom.
b.) emlékezem a legutóbbi hagymakarika ízére, amit ettem, és vágyom arra, hogy újra érezzem a számban az ízét. Stb.

4. Bizonyos mentális állapotok tudatosak. Ez kb. annyit jelent, hogy az adott individuum átél egy sajátságos szubjektív érzést abban a mentális állapotban, amiben van. (Példának okáért vessük össze egy normális látású és egy színvak ember mentális állapotát, melyet ugyanannak a naplementének a látványa vált ki, s megértjük, hogy a két ember tudatossága e tekintetben más és más.)

5. Bizonyos mentális állapotok a világban lévő dolgokról szólnak. (Például az a hitem, hogy a Margit sziget minden oldalát a Duna vize érinti, a Margit szigetről és a Dunáról szól (rájuk vonatkozik), és ez az összefüggés úgy jeleníti meg, úgy reprezentálja a Margit szigetet, mint aminek minden oldalát a Duna vize érinti.)

6. Bizonyos fajta mentális állapotok szisztematikus kölcsönviszonyokban állnak bizonyos fajta agyi állapotokkal. (A fiziológia felfedezései szerint az agy bizonyos részének fizikailag azonosítható sérülései és elváltozásai a következtetési képesség károsodásához vezetnek; vagy az agy bizonyos részeinek elektromos ingerlésével bizonyos emlékképek hívhatók elő, de más részek ingerlésével más emlékek stb.)

Egy plauzibilis (hihető és valószínű) elmefilozófia nem kerülheti meg ezeket a (valószínűleg helyes) állításokat, minimum összeegyeztethetőnek kell lennie velük, jobb esetben magyarázattal is kell szolgáljon az állított tényekre, vagy, ellenkező esetben, nagyon plauzibilis ellenérvet kell felhozzon velük (valamelyikükkel) szemben.

{A tanulmány nagymértékben támaszkodik Dr. Bánki Dezső filozófus “Elmefilozófia” kollokviumára, amely 2006 tavaszán hangzott el az ELTE Btk. Filozófia szakán.}

-- ELMEFILOZÓFIA

5 Comments to “Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése”

  1. Kedves Zsolt!

    A tudat, a gondolkodás, és egyáltalán az emberi szellemmel kapcsolatos kérdések rendkívül foglalkoztatnak, viszonylag sokat olvasok filozófiát, bár kimondottan elmefilozófia témakörben nem – egyelőre jobban lefoglalnak az ontológiai, metafizikai kérdések, a tudatról saját tapasztalataim és benyomásaim alapján vonok le következtetéseket.

    Ahogy bemutatta a mentális állapotok felosztását, rögtön szembeötlik egy probléma, amivel a kortárs, analitikus irányba tendáló filozófiában rendszeresen találkozom. A mai filozófiában ugyanis nyoma sincs annak a valósággal szembeni nagyvonalúságnak, tiszteletnek és a rá vonatkozó érvényes ismeretnek, amely épp az efféle felosztások lehetetlenségére mutatna rá. Milyen alapon tudjuk teljes bizonyossággal azt mondani, hogy a hit vagy a vágy a gondolat kategóriájába tartozik? Mindkettő elég szorosan kötődik az érzetekhez, de talán az érzelmekhez is, és ugyanígy, a szándékot nem tartanám gondolatnak. Mi alapozza meg ezt a nagy magabiztosságot az emberi szellem folyamataival kapcsolatban, hiszen a szellem tere az egyik legkevésbé megközelíthető, vizsgálható és bizonyságokat felmutatni engedő terület?

    A szellemi folyamatok jó része sem nem érthető, sem nem közvetíthető, sem nem kommunikálható, sőt, mi több, meg sem ismételhető és ilyen módon vizsgálatra alkalmatlan; egy adott ember szellemi élménye talán teljesen egyszeri, és soha sehol, más emberben fel nem bukkanhat. Az itt említett kategorizálás mindig leegyszerűsítés, a valóság redukciója, amiről épp ezért nem sok érvényes ismeretet szerezhetünk.

    Egy rövidke írásban megkíséreltem leírni egy ilyen jellegű szellemi élményemet, ezt például egyik kategóriába sem tudnám besorolni – ha érdekli, itt elolvashatja:
    https://metafizikaimenhely.wordpress.com/2013/04/04/vannak-konyvek/

  2. Kedves Laura! Teljesen igaza van, ami itt folyik, leegyszerűsítés, redukció, azért, mert ez egy bevezető tanulmány… Azt azért nem állítom, hogy semmire se jó, hiszen kiindulásnak jó lehet… El fogom olvasni amit írt,köszönöm, hogy jelezte felém. Megjegyzem, 7 éve szinte alig foglalkozom filozófiával. Egy szomorú szkeptikus lettem aki már csak verselget… Üdvözlöm, RLZs

  3. Szomorú szkeptikus… ha nem vagyok indiszkrét és a válasz publikus, megkérdezhetem, hogy miért?

  4. Filozófiai szkepszis, lét értelmetlensége, agnoszticizmus, etikai paradoxonok, az istenkérdés kutathatatlansága, elmúlás, idő… ilyesmi… Hosszú. Nem mennék bele mélyebben, ha nem baj. Azért azt nem mondanám, hogy szomorú ember lennék, mert mostanában – legalábbis magamhoz képest – egész jól megvagyok :) (találtam – jobb híján – örömöket az alkotásban a szerelemben és az erotikában), de a filozófia, mint olyan, szomorú emlékeket idéz bennem és szomorú érzelmeket teremt… Eléggé elfordultam tőle (az elmefilozófiát és a teodiceát se fejeztem be, amit terveztem) és maximálisan “kiélem” magam másban… (költészet, irodalom, alkotás, szex stb.) Elvagyok. Minden jót neked. Ha akarsz írni, inkább mélben tedd. Köszi. RLZs rajnaizso@freemail.hu

  5. Imádom az oldaladat-amit eddig láttam belőle.
    Végre egy “kis” színvonal.
    http://kotaszekhedvig.5mp.eu/web.php?a=kotaszekhedvig

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)