Kezdőlap » - I R O D A L O M » - Rajnai Lencsés Zsolt művei, -- vers » Rajnai Lencsés Zsolt: Csak szavak…

Rajnai Lencsés Zsolt: Csak szavak…

30 március 2011

I.

Egy kis madár.
Verebecske.
Esőben ázó,
hóban fázó
lelkecske.

Tolla közt
napdárdát dob
a tikkadt nyár,
s ő már
egy csepp vízzel,
az “íze nincs ízzel”
is beéri.

Éhét csillapítja
naponta egy morzsa,
és szótlan
tűri mit sorsa
rámér.

Nem zúg haragja
és nem jajong hangja.
Ügyet se vet rá senki.
Ki venné észre
ha meghalna?

II.

Pipacs.
Egy szál pipacs.
Törzse nincs, se ága,
csak szára, meg virága.
S gyökere,
mi gyönge
kapasza a léthez,
de mondd: mi köze az
egészhez?

Egy fuvallnyi szellő
mi naponta eljő
néki orkán.
S élte rövid, semmi.
És nem is tud hol
megpihenni.

Hangja nincs,
se csókja, se könnye,
se illata, se íze.
Csak bús-közönye.
Egy kis “lelke-nincs” virág.
Olyan, mint a világ.

III.

Kopott ember
a lét horizontján.
A húsa mint ázott kender
lóg a csontján.
Aszott,
és elhagyott.
Üstökét idő
keze markolja,
ajkát a halál csókolja.
Elárvult,
egy baráttól elárult
hitében elájult
agg úr.

2002. február eleje


- Rajnai Lencsés Zsolt művei, -- vers

Nincs hozzászólás to “Rajnai Lencsés Zsolt: Csak szavak…”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)