Kezdőlap » - I R O D A L O M » - Rajnai Lencsés Zsolt művei » Rajnai Lencsés Zsolt: Elhagytál

Rajnai Lencsés Zsolt: Elhagytál

10 július 2013

Ím elhagytál, vége van;
szétfut utunk a végtelenbe.
Nem keresztezik egymást jelzőfényei
és fái, meg bokrai,
sem halovány orcánk megmeredt csókjai.

Ím elhagytál, – zörren a szó;
jégként koppan, száraz, hideg jégként,
s már nem égként
hinti fényét
a való.

Holt lelkek ragyogása:
bágyatag, sárga-fakó
énem mása
kérdez bele
az elmúlásba.

De elhagytál…
Felőled szállnak majd egykor
gondolataim, s az egyedüllét elmeképeit,
cicomába, magam öltöztetgetem.

Hullámzó napfénybéke
múló foszlányait
tört világnak szórja szét a képzelet,
de nézz bele!
Mondd: mit látsz a lét aranycsarnokában
földre hullt dobogó szív kerek odvában?
Látod? Ott röppent ki az a légnél is
könnyebb valóság, s ami itt maradt,
már csak merő hiábavalóság.

De ne félts!
Hisz ez csak játék a szavakkal,
s marad még szerencsém
egy egész kalappal!

2005.

 

- Rajnai Lencsés Zsolt művei

Nincs hozzászólás to “Rajnai Lencsés Zsolt: Elhagytál”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)