Kezdőlap » - I R O D A L O M » - Rajnai Lencsés Zsolt művei » Rajnai Lencsés Zsolt: És még mindig… (Dobos Hajnalhoz)

Rajnai Lencsés Zsolt: És még mindig… (Dobos Hajnalhoz)

25 november 2012

Még mindig fájni tud,
s ezen nem segít éjféli kiáltás,
mert a filléres esők örökkévalók…

Érzéseim persze hívnak, – hívnának,
hogy mire tizenkettőt üt az óra,
térjek az odafelvaló-ra….

De kevés már nekem az érzés,
hisz’ nem tudom mi végre,
hogy az égre
nem írnak más érzést,
csak megérzést…?

És csak borzadok,
mint vérző századok
közé hullt
gyáva múlt,
és gyöngeségem
maradt az ékem.

És halni kell, ha hallni nem lehet.
S kinek van füle a hallásra,
téved….
De bár volna másképp,
hogy lelkem, ki réved
röppenne feljebb,
égi szárnyként…

2010.02.05.

- Rajnai Lencsés Zsolt művei

3 Comments to “Rajnai Lencsés Zsolt: És még mindig… (Dobos Hajnalhoz)”

  1. Mivel érdemeltem ki???
    D.H.

  2. Őszintén? Nem érdem volt, csak felelet. Érdekelt és megérintett a téma, a versed, a mondanivalója… És meg is tetszett! Azt hiszem, így együtt, ez az egész ihlette a választ… Persze, ha mindenáron érdemet keresnék, akkor elég érdem lenne az, hogy olyan gyermeket (Kr.) szültél, amilyet. Másképp fogalmazva, ha igaz, hogy nem esik messze az alma a fától (s bár én csak az almát ismerem, egy kicsit), akkor a fa is remek lehet, nem csak az alma… Talán ez lehet az érdem.

    RLZs.

  3. Őszintén köszönöm !!!
    D.H.

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)