Rajnai Lencsés Zsolt: Ezer seb emlékére

Rajnai Lencsés Zsolt: Ezer seb emlékére

Tolvaj szerencse szülte most a percet,

min csüng mélán, búsongón, agg korom,

elfáradt idők jajszavához szerzett

mégis csöndes órát ez’ alkonyon.

 

Leült épp a szívem, s tán le is rogyott,

múlt korokba szállt emlékezete,

gyermekkor meséje kissé megkopott:

szavai, vesszői s ékezete…

 

Ezer sebzett emlék gyűlt ma itt össze,

– a jelenbe sugárzik a bánat,

hiányzik az a szép, önfeledt, röpke

élet, amit a boldogság áthat…

 

Mégse sírj szív, jelenbe kapaszkodjál,

hisz élted ma is szép, csak lásd meg azt!

Hálát, örömöt szólj, ne panaszkodjál,

nézd a kék eget s az édes melaszt!

 

Ha letűntek forgatagán tűnődöl,

fontossá érleled búsult perced,

s ami elmúlt, szerteszét tép, felőröl,

és a Sors jókat hiába szerzett!

 

Ne tedd! Találj békét a valóságban,

meddő illúziókat most elhagyj!

Keress új örömöt valami másban,

bátran, igazul, – Emberként maradj!

 

2014.03.28.

 

>> Összes kategória <<
>> Vissza a Főoldalra! <<