Kezdőlap » - I R O D A L O M » - Rajnai Lencsés Zsolt művei, -- vers » Rajnai Lencsés Zsolt: Ha az érzés…

Rajnai Lencsés Zsolt: Ha az érzés…

5 november 2011

Nyugalmas szélrózsa szórja lépteit felettem.
A fűben fekszem, szemem felhőbe vész.
Halandó dal zúg a szívemben…

Bogár a fán, – kicsinyke világként esdekel a rügyön!
Paránya most érzéseimnek.

Enyhe sírás sző át, és köt ide szelíden…
Veled volna lenni jó.

Repülni képzelt világok árva
árnyaiba mártva, mint ifjúkor, ha repdes.

A szív, mondd: mért figyel magára?
Hisz folyam és szenvedés, folyam és szenvedés,
ha a létezés időt kér magának…
Ó fogékony merészség, te kinek szólítod magad?

Ahogy érzek, képzelt képek ejtik magukat hozzám.
Hűvös minden, mint halotti csók, de békés.
Áll az idő, rezdül a perc, s a dallam örök, miként a csönd…

Morzsolgat ujjamon egy véges pillanat,
olybá tűnőn, mint jó barát.

Tudom, nincs ki befoltozza sebünket,
elpillantani lehet csak attól.

Ilyenkor az érzés: légző üresség,
szűnő fájdalom, – édes Nirvána…
Olyan, mint anyám léptei, ha bölcsőmhöz járul…

Mily’ kár, hogy a szó igen, de az érzés nem közölhető.
Mert, – valami szépet adnék most neked…

- Rajnai Lencsés Zsolt művei, -- vers

Nincs hozzászólás to “Rajnai Lencsés Zsolt: Ha az érzés…”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)