Rajnai Tibor: Humor

14 február 2016

rajnaitibor-finis-GO2– Vilmos, amikor a menyasszonyod voltam, minden nap hoztál nekem valami ajándékot és most sohasem hozol.

– Mondd szívem, láttál már horgászt, aki a halakat akkor is eteti, amikor már kifogta őket?

 

– Mondja kedves tanár úr, valóban olyan rossz tanuló a fiam?
– Micsoda kérdés? Ennyi tudatlansággal két diákot is elbuktatnék.

 

– Mennyibe kerül maguknál egy szoba?
– Az első emeleten 30 pengő és minden emelettel feljebb öt pengővel olcsóbb.
– Akkor kérek egy szobát a hetedik emeleten.

 

Tanítónő: – Milyen időben van ez mondva? „Én szép vagyok”?
– Múlt időben. – hangzik a válasz.

 

– Azt mondod, tegnap megjelent előttetek Beethoven szelleme? És mit mondott?
– Megkérte a feleségemet, hogy ne játssza többé a szonátáit!

 

– Kezét csókolom, nagysádkám, jöjjön fel a lakásomra…
– Szemtelen aszfaltbetyár! Pusztuljon innen!
– Itt van a közelben…
– Takarodjék, mert rendőrt hívok!
– Innen a harmadik ház…
– Pimasz, csirkefogó!
– Ötödik emelet, de lift van…
– Mit képzel, kivel van dolga?
– Nem leszek hálátlan. Gavallér ember vagyok.
– Ejnye, hát miért nem kezdte mindjárt ezzel?

 

Indokolás

– Mondja, Zsófi, tulajdonképpen miért jött el maga az előbbi helyéről?
– Mert nem tudtam, hogy itt még rosszabb lesz.

 

Prágából híreket kapok, hogy ott immár nők a papok…
No, azt sem álmodta Kálvin,
hogy utódja lesz egy Málvin!

 

Két fiatal tisztviselő diskurál.
– És nálatok mennyi nyári szabadság van? – kérdi az egyik.
– Négy hét.
– Az semmi. Mi hat hétig nem fogunk dolgozni az idén nyáron.
– Hogyhogy?
– Három hét a szabadság és három hétre a főnök megy szabadságra.

Kolozsvár, 1932.

 

Brumzela találkozik az utcán egy újságíró barátjával, aki feldúlt arccal mondja neki:
– Képzeld a kisfiam kiitta az egész tintatartót, most mit csináljak?
Brumzela ránéz és jóakarattal mondja.
– Írj ceruzával.

 

Bence kikap az anyukájától. A hat éves fiatalember az újságot olvasó papa mögé oson és odasúgja:
– Mondd papa, hogy is vehetted el ezt a goromba asszonyt?

Kolozsvár, 1930.

 

Kisasszony a kifutóhoz:
– Mondja meg a Tibor úrnak, hogy a virágot nagyon szépen köszönöm. Elmehet! Na mit áll még itt, hisz mondtam, hogy elmehet!
– Bocsánatot kérek, de zavarban vagyok aziránt, hogy mit feleljek a Tibor úrnak arra kérdésére, hogy mennyi borravalót kaptam a kisasszonytól!

Kolozsvár, 1935.dec.31.

 

Spekulálás

Falusi ember lép be az ügyvédhez. Elmondja, hogy a leánya más állapotban van, gyereke lesz, hát tartáspénzt kell követelni.
– Kit panaszoljunk be? – kérdi az ügyvéd.
A paraszt sunyin hunyorít: válogathatunk…

 

Fő a nyugalom

Orvos: A férjének az állapota teljes nyugalmat követel. Tessék ezt a csillapítószert megcsináltatni.
Feleség: Hányszor adjam be neki?
Orvos: A csillapítószert önnek írtam fel asszonyom a beteg nyugalma érdekében.

Kolozsvár, 1930.06.24. kedd

 

– Szégyelld magad Józsi, így megijedni egy kutyától. Hiszen látod, hogy milyen barátságosan csóválja a farkát.
– Igen, anyám, de elől viszont morog és én nem tudom, hogy melyik végének higgyek.

Kolozsvár, 1935.09.08

 

Munkamegosztás

– Van egy szivarod?
– Van, de csak egy.
– Kár.
– Elszívhatjuk közösen.
– Hogyan?
– Én szívom, te meg köpj hozzá!

Kolozsvár, 1936.03.05

- gondolat, - Rajnai Tibor művei, -- próza

Nincs hozzászólás to “Rajnai Tibor: Humor”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)