Kezdőlap » - I R O D A L O M » -- vers, Versek - Kovács Daniela rovata » Szabó Lőrinc: KÉT ORSZÁG HATÁRÁN

Szabó Lőrinc: KÉT ORSZÁG HATÁRÁN

21 január 2011

Ha még megkívánsz,
megkívánlak érte,
kevés már a kedvem
földi jóra, szépre,
kezdek öltözködni
jégbe, hófehérbe.

Nem érek rá többé
könnyű ölelésre,
ha nagyon szeretsz,
hálás leszek érte,
ha nem csábítasz el,
magad vesztesége.

Én már csak az égre
nézek fel maholnap,
két ország határán
lábaim topognak,
az is csak búcsú, ha
szívedbe botolnak.

Ha még itt marasztalsz,
hálás leszek érte,
nagyon nehéz az út
az őszbe, a télbe,
nem kísérhet oda
nyarad édessége.

Megyek mégis. Kell a
béke tisztasága,
nem tudom, mit ér,
de ma még fáj az ára;
várjak, most, miattad,
várjak, utoljára?

Sírva így búcsúzom,
régi életemtől,
ha nem húzom is ki
kezed a kezemből:
nincs út visszafelé
e szomorú percből.

Öltöztet az idő
jégbe, hófehérbe,
két országban járok,
mindegyiktől félve;
akármit választasz,
megszenvedek érte.

-- vers, Versek - Kovács Daniela rovata

6 Comments to “Szabó Lőrinc: KÉT ORSZÁG HATÁRÁN”

  1. szép!

  2. nagyon megható vers:)

  3. Engem is mélyen érintett! :)

  4. Az elvágyódás dimenzióit sokan sokféleképpen élik meg és adják át.
    Ez vallomás számomra, az egyik legszebb.

  5. Meg lehet vhol találni a neten ezt a verset videon? Hogy valaki szavalja?

  6. Szia! Sajnos én nem találom, pedig rákerestem… De lehet, h. fenn van csak ügyetlen vagyok…

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)