Posts Tagged Webmester fotók ihlette gondolatai

Akár az idő…

28 szeptember 2014

ido

Akár az idő… Ugye? Fentről megszülettünk, és haladunk lejjebb, egyre lejjebb a sírgödör felé… Akik fenn járnak, időben közelebb vannak hozzánk, de egyre lejjebb tart az út… Vagy épp fordítva? Egyre feljebb és feljebb haladunk az időben? Attól függ, mit hiszünk, – igaz? (RLZs)

Barátságfüzérek…

27 szeptember 2014

baratsagfuzerek

Barátságfüzérek apró-páros sejtjei építik, formálják szépen a társadalmat…
Alulról felfelé épülő téglák ezek, de a szív, felső-ékes cserepei… (RLZs)

Mit rejt a tükör?

14 szeptember 2014

tukor

Mit rejt a tükör, és milyennek mutat ma minket? Függ-e a tegnaptól, belső lelkivilágunktól, a társadalom sugalmazásától, vagy csak saját akaratunktól? Hol a határa mindezek egymáshoz illesztett mivoltának? Melyik mennyit nyom a latban, s mitől függ, hogy melyik mennyit? (RLZs)

Ébren álmodni, vagy álomban élni?

23 augusztus 2014

ebren

Vajon ébren álmodni, vagy álomban élni, ugyanaz-e? Van-e különbség, vagy csupán szójáték az egész? Élet-e a tényleges álom, a szó lelki értelmében? Kifejtődik-e ott valami? Érlelődik-e olyankor az ébrenlét alvó túlcsordulása, és forgácsai, meg hulladékai tartanak-e valahová? Vagy az ott töltött percek csak fáradság, és a pillanatok torzszülöttek elmebeteg hada? No és az ébren álmodás? Az csak menekülés, vagy szükséglet a túlélésre? Szép, vagy rút a lélek e két játéka: ébren álmodni, vagy álomban élni? S azon túl, hogy szép, vagy rút, hasznos-e bármire is valamelyik? (RLZs)

Miért kellene okvetlenül…?

10 augusztus 2014

mert

Születni nem akartam, létezésemről nem én döntöttem. Sors játékszere lennék?
Hálásnak kéne lennem érte?
Ha már vagyok, lássuk, mihez kezdjek? De miért is? Miért kellene okvetlen így legyen? (RLZs)

Haldokló óriások…

29 június 2014

alvo

Haldokló óriások tenyerünkbe szöknek. Vágyják a vigyázást, mert elesettségük bármily hatalmas, parány a stabilitásuk… (RLZs)

Kiégett roncstemetők között…

23 június 2014

kiegett

Kiégett roncstemetők között aprócska élet világol, piheg és megpihen…
Idesejlik minden létező gazdagság, mit nem pusztított még el a féktelen egoizmus… (RLZs)

Világunk…

5 május 2014

2668737

Világunk lapos korong, és négy elefánton nyugszik. Az elefántok egy hatalmas teknősbékán vetették meg lábukat. A teknősbéka a nagy semmi felett lebeg… Régen így hitték…

Aztán meg úgy, hogy Isten, a semmiből teremtette szavával a Mindenséget… Az égre helyezte a Napot, a Holdat és a csillagokat, a Földre meg embert, állatot és növényeket alkotott…

Annyi hit, kultúra, elképzelés, hipotézis…

A tudomány egészen más képet fest ma a világról… De ahány kor, annyiféleképp írta le a tudomány is a valóságot…

Vajon, hogy van mindez ténylegesen? Milyen a világ, miért olyan amilyen, honnan ered, és hová tart?
Nagy kérdések ezek… (RLZs)

Drága barátom!

29 április 2014

draga

Drága barátom! Évek jöttek-mentek, és mi hasonlóvá váltunk! Megérettünk immár, egymáshoz csiszolta énünket száz kicsi apró élmény és történés, s most lám, mennyi hasonlóság kötöz minket egybe! Nem csak a külső, de a belső is egymáshoz igazodott…. Tekintetemből értesz, én is tudom mi jár fejedben, és örömmel csaholjuk körbe egymást. Aztán figyelmezz szavamra! Maradj a barátom, amíg e pár mostoha évem elszelel! Tudod, hogy jól állunk egymásnak, s a szívünk is egy ütemre ver! Hidat építettünk ember és állat között, közös munkánk gyümölcsét pedig élvezzük, amíg lehet! (RLZs)

Elhullatta szírmait

15 március 2014

konyv

Elhullatta szirmait a könyv értéke… Az olvasás, a szépirodalom, a bölcselkedés, a világos értelem, a meggondolás, mind odalett… Elmúlt századokban tűnt el lassan-lassan… Mára már alig akad belőle… De maradt az ezotéria, a felszínesség, a megalapozatlan “hit”, a babona, a közöny és a közösségi oldalak… Fejlődik a világ… (?)

Mesébe lépnék…

12 március 2014

mesebe

Egy szép, színes, tarka mesébe lépnék, hol felhők felett égről néznek rám szelíden a csillagok, és arany fényüket gombolyítják arcomon… Csend lenne ott, vagy vigalom? Mindegy… Mert a zajban is a jók örülnének, a csend ízét pedig ugyanők innák minden pillanatban… Utópiák, mesék, vágyak, hitek, álmok? Nem tudom, de jó elvágyódni oda… (RLZs)

Ez is élet, és szép…

3 február 2014

eziselet

Ha a húst toronyba rakják, összetapadnak érző, nemző felei. És csak álca a tánc, álca a szemérem, rég másról szól már minden! Mást jelent a jó hiszem, mást minden indíték és érzés… Inkább az összetapadásról, az összekulcsolódásról szólnak a lélegző sóhajok, melyek mámorosan rakják egymásba a termékeny valóság hússzeleteit… Ez is élet, és ez is szép ám! Nem lelketlen dolog e történés, nagyon is érző! (Rajnai Lencsés Zsolt)

Ember és állat…

2 február 2014

ELO

Meghitt, szép és különös formája a barátságnak, mikor ember és állat lép erre a nem mindennapi szövetségre.  Nem a szavak, nem a gondolatok, hanem az érzések, a benyomások és a közös élmények lehetnek kapcsai és tartópillérei…  Ahogy egymásra néznek, érintik és érzik egymást, hordoz az valami titkosat, valami világ elöli elrejtettséget, olyasmit, amit csak ők értenek, ők ismernek, ők értékelnek… Ez csak az övék, senki másé… Hogy az ember mit gondolhat, mit érezhet, azt nagyjából sejtem, de hogy az állatban mi játszódhat le, és hogy hogyan éli meg ezt az egészet, abba szívesen bepillantanék, ha lehetne! (Rajnai Lencsés Zsolt)

Hideg téli napon…

29 január 2014

teli

Hideg téli éjjelen, napon, mikor hófúvások vannak úttalan utakon, melegségre vágyik mind, a lélek, s bár szép a fagy, zord is az… Keresi útjait az Ember… (RLZs)

A világ méhében megszületni…

24 január 2014

vilag meheben

A világ méhében megszületni…
Földjének kérgei alatt,
hol a vizek fakadnak, ringanak s csobognak…
A testünk meg benne rengedez,
hol a lélek csendben ébredez…

Következő oldal »