Posts Tagged Webmester szerelmes versei

Rajnai Lencsés Zsolt: Te meg én, együtt

13 március 2014

Hajad göndör-parázs szépe aliz-jpg
átmelegít, óv, félt, vigyáz,
felolvad szívemen szép csendbe’,
s tovalibben a szűzi gyász.

Szemednek őrző lángjai,
kicsi lány, éked az, s erőd,
ropog a meleg tűz, ha itt vagy,
tenáladnál semmi nincs előbb!

Átmorajlik, idemormol
lényed egész tisztasága,
és rendhez igazodik minden
alakzat összevisszasága.

Szeretlek, magammal viszlek,
de nem kell, jössz te boldogan,
együtt menetelünk, ölelünk,
mint Nap jár az Égen, – pontosan. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Ha én csillag volnék

9 december 2013

csillag

Ha én csillag volnék,
fényemmel hajadba hullnék.
Világítanék neked este,
hogy gyertyát, lámpást, ne keress te,
mert ablakod ívére ülnék,
és szobád homályába vegyülnék.
Mikor járnál, s csípőd ringna
lágyan, sekélyen, mint a hinta,
csillagfénybe rejtenélek,
mint, ki arany fénykötegbe tévedt… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Felhők

7 október 2013

felhok

Amikor a felhőkre nézek majd, rád fogok gondolni,
rád fogok gondolni…
Amikor a felhőkre nézek majd, rád fogok gondolni,
mert talán tőled suhantak hab-ruhában fejem fölé
azok a felhők,
– az én egemre… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Gyönyörködj nálam, magadban…

4 október 2013

gyonyorkodj-001

hullámzó színekben bolydult elém bordó lelked furcsa zeg-zuga,
s én beléd leltem minden vágyam, s lányzó lényed rebbenő ritmusa
dobbant a szívemben….

hajad tiszta fényében lüktet most szomorúságom, s tangót játszol velem
a kietlen messzeségből.
táska a vállamon…
és belengi lényed, illatod a számat,
s még önteltséged és hazugságaid is bocsájtom. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Elszakadt

25 szeptember 2013

Felveszem.
Hordom.
Viselem.
Elviselem.

Vigyázom.
Féltem.
Szenvedem.
Állom.

Jön velem.
Néz reám
Nézem én.
Kérdem én.

Eggyel.
Együtt.
Egyért.
Egyként.

Megpróbál.
Csöndben én.
Most ért.
Ó be szép!

Elhiszem.
Csak viszem.
Most feltölt.
De letör.

Repedés.
Egyre nő.
Félt esés.
Vágyom őt. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Óda a homlokodhoz

28 augusztus 2013

Oly’ halom
e homlok,
mi térválasztója
két gödröcske-
szemnek,
íves orrnak,
és a szőke
hajzuhatagnak. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Vívódó szerelmes éneke kedveséhez

5 augusztus 2013

Mondd, milyen legyek,
hogy kedvedre tegyek,
s így Teveled legyek?

Ha tudnál engemet szeretni,
igyekeznék, hogy könnyen tudj nevetni…

S nem csak megbecsülés végett
fonnám hajadba valód és széped,
és rajzolnálak ajkaimra téged,
hanem mert szeretem a lényed. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Elhagytál

10 július 2013

Ím elhagytál, vége van;
szétfut utunk a végtelenbe.
Nem keresztezik egymást jelzőfényei
és fái, meg bokrai,
sem halovány orcánk megmeredt csókjai.

Ím elhagytál, – zörren a szó;
jégként koppan, száraz, hideg jégként,
s már nem égként
hinti fényét
a való.

Holt lelkek ragyogása:
bágyatag, sárga-fakó
énem mása
kérdez bele
az elmúlásba.

De elhagytál…
Felőled szállnak majd egykor
gondolataim, s az egyedüllét elmeképeit,
cicomába, magam öltöztetgetem.

Hullámzó napfénybéke
múló foszlányait
tört világnak szórja szét a képzelet,
de nézz bele!
Mondd: mit látsz a lét aranycsarnokában
földre hullt dobogó szív kerek odvában?
Látod? Ott röppent ki az a légnél is
könnyebb valóság, s ami itt maradt,
már csak merő hiábavalóság.

De ne félts!
Hisz ez csak játék a szavakkal,
s marad még szerencsém
egy egész kalappal!

2005.

 

Rajnai Lencsés Zsolt: Tehozzád (9)

29 május 2013

th-9

Mentális terek rajzanak
korláton innen és túl.
Ne kelts fel álmaimból!
Horpadásnyi jókedv tipeg
szívemen törékeny lábon,
hagyd még, hogy vigyen,
csak vigyen tovább az álom,
mert arcod sóhajomba’ leng,
száraz füstként csókol, kereng,
bennem bújik, megáll és földereng. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Könnyek

22 május 2013

konnyek

Vágynék én szívem
jó kedvre emelni.
Álmaimban hűen
derűvel betelni
– itt benn,

s egy csöpp méz
keserű létembe
hullóan kén’
az életembe
– de nincsen! (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Rügybilincs

26 április 2013

rugybilincs

Néha a szívemre üthettél volna,
vagy hazudtál volna sokkal szebben,
ahogy egy anya száján csak kilebben
az óvó “szeretlek”-nyi sóhaj.

Néha gesztusaidban az igaz
csilloghatott volna, s nem a félsz,
hogy nélkülem majd hogyan élsz?
S a nekem hazudott puha vigasz

bár igaz, igaz lett volna olykor,
mert így, úgy nőttél ide hozzám,
hogy hiába szeretlek, apró foszlány
csak színházunkban a közös páholysor. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Nem az a baj…

19 április 2013

nem-az-a-baj

nem az a baj, hogy nem voltál az enyém,
sem az, hogy nem szerettél,
hanem, hogy nem éreztél engem,
vagy, ha mégis, akkor nem mondtad,
s ha akartad is, gyöngén; – én nem hallottam…

nem az a baj, hogy rajtam átléptél,
sem, hogy száz szavad szegted,
csak az, hogy néma maradt a szíved,
vagy, ha mégsem, a szád mindenképpen…

2010.08.09.

Rajnai Lencsés Zsolt: Ha a virág, ha a fűszál…

18 január 2013

face

Ha virág lennék,
lágy földben, kertedben
pihennék…
És ha fűszál,
üdén, sarjadón egy réten
zöldellnék…
Körültem lengene
a langyos, májusi szél,
– ha fűszál lennék…

Ha én lennék a virág,
csendben, minden nap, a kertben
várnék rád…
Várnám, csak egyre várnám,
hogy kijöjj hozzám,
és ha jönnél,
ragyognék, illatoznék,
– ha a virág lennék… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Nana

7 január 2013

szalmalepke-1

Az én szerelmesem szemérmes vadvirág.
Vörös pipacs és arany szalmaágy.
A lelke zabolátlan-lágy
repdeső láng. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Intés

19 december 2012

A minap rám integetett.
Messziről, de abban minden benne volt…
Ó, mi minden benne volt!

De mégsem közeledett.
Egy kicsit sem.
Sőt, falak vannak közöttünk,
vastag falak.
Nem is egy.  Tán még száz is. (more…)

Következő oldal »