Voltaire: Erény

27 március 2011

Mi az erény? Ha egy ember jót tesz felebarátjával.
Nevezhetek-e erénynek mást, mint ami a javamra szolgált? Én ínségben élek, te bőkezű vagy; veszélybe kerülök, te a segítségemre sietsz; félrevezetnek, és te fölvilágosítasz az igazságról; senki sem törődik velem, de te megvigasztalsz; tudatlan vagyok, s te beavatsz a tudás szentélyébe – persze hogy erényesnek foglak nevezni.
De mit kezdjünk a főerényekkel, vagyis az isteni erényekkel?
Némelyik alighanem ott marad az iskolák falai és a könyvek lapjai közt.
Mert mit érdekel engem, hogy mértékletes vagy e-?
A mértékletesség egészségügyi rendszabály; ha követed és jobban érzed magad tőle, a magam részéről szerencsét kívánok hozzá.
Hiszel és reménykedsz, ehhez még melegebben kívánok szerencsét, hiszen így részed lesz az örök üdvösségben.
Isteni erényeid égi adományok; főerényeid pedig kiváló tulajdonságok, amelyek a segítségedre vannak az élet mindennapjaiban – de felebarátaid szempontjából egyik sem számít valódi erénynek.

Az okos ember önmagával tesz jót, az erényes ember a társaival.
Igaza volt Szent Pálnak, amikor azt mondta: a szeretet fontosabb, mint a hit és a remény.
Az erény az emberek közt nem egyéb, mint a jó cselekedetek cseréje; aki nem vesz részt benne, az nem létezik a többiek számára. Ha egy szent az emberek között élne, minden bizonnyal jót cselekedne; de amíg nem ott él, addig csak önmaga számára lehet jó, a mi számunkra nem – így aligha nevezhetjük őt erényesnek…

Komolyabb ellenvetést is hallottam: Néró, VI. Sándor pápa és még több hasonló szörnyeteg is tett jót – mondják.
Erre merészen azt felelem: azon a napon, amikor jót tettek, erényesek voltak.
Némelyek pedig azt állítják: az isteni Antonius császár nem volt erényes. Azt mondják róla, hogy konok sztoikus volt, és nem elégedett meg azzal, hogy parancsolhat az embereknek, hanem a megbecsülésüket is óhajtotta. Minden jót, amit az emberiségért tett, a maga hasznára fordított; igaz, szorgalmas, jóságos és igazságos volt, de csak hiúságból, így hazug erényeivel félrevezette az embereket.
Erre én csak ezt kiáltom: “Istenem, adj nekünk minél több ilyen szélhámost!”

———————-

Megjegyzés: Voltaire, Marcus Aurelius császárra gondol, aki teljes nevén: Marcus Aurelius Annius Verus Antonius

--- etikai töredékek

Nincs hozzászólás to “Voltaire: Erény”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)