Category Erotikus versek – Rajnai Lencsés Zsolt

Rajnai Lencsés Zsolt: Buzdítás boldogságszerzésre!

Mikor a vágy nem ismer határokat,
mert férfi szántja mélyen az árkokat,
mikor a nagy-nagy női követelmény,
mint megvadult, bőszült vonatszerelvény
vágtat és lohol, vagy tornyokra ülne,
vagy csak repülne, – á, dehogy szelídülne! -,
és mámorosan hintázna szilajon,
mert alél szívében minden tilalom,
mikor te vagy benne a szép vígalom,
mikor halkan azt súgja néked: ”Akarom!”,
add oda örömmel részére mindmagad!
Hadd legyen boldog, boldog és még boldogabb!
– Teáltalad!

2013.01.10.

 

Összes kategória
Vissza a Főoldalra!

Rajnai Lencsés Zsolt: A te szemérmed

Pattan, lüktet, elenyészik.
Hullámzik, rezdül, enyészik.
Robban, elfúl, ingáz, felfed,
Elzár, szétnyit, kivár, szétszed.

Nyílik, vágyik, – szív magába.
Lüktet, ázik, – remeg ága.
Duzzad. Felfog. Most fény. Árnyék.
Érint, érez, siklik, fáj még.

Éled. Fordul. Röppen. Döbben!
Nedvel, nyirkol, gyöngyöz, csöppen.
Ázott, nyákos, rebben, áldott.
Völgyes, dombos, íves, árkos. Read More

Rajnai Lencsés Zsolt: Mint fodros, eső verte…

– egy vaginaképről

Mint fodros, eső verte, zokogó virág,
mely lélegzik a húson és a könnyön át,
az élet kapujába toppan bús lelkem.
Az ajkam most ideforr, reá, – leheverten…

És csak szemlélem némán e tiszta csodát,
az időn s a téren innen és odaát…
És mikor lényemen hagyja könnyező nyomát,
érzem oldódni kedvem komor alkonyát…

 

Összes kategória
Vissza a Főoldalra!