Fehér Klára: Levélváltás
„Drágám, én úgy szeretlek, hogy sokkal különbnek érezlek a többi nőnél. Tudom, hogy Te egy szál virágban is megérzed: virágoskertet akartam Neked küldeni. Én úgy szeretlek, hogy csodállak, mert Te nem ékszerben és bundában vagy gyönyörű, Neked nem kell párizsi illatszer, ha egy Amo szappant veszek neked karácsonyra, Te annak a habjától is tündérré változol. Én úgy szeretlek, mert okos vagy, és nem állsz versenyben ütődött barátnőiddel, nem hencegsz, nem mutogatni akarod az ajándékokat, Te a szívdobogásomat megérzed, amikor úgy gondoltam, hogy az ünnepre egy lemezt vagy verseskönyvet és semmi mást…”
„Drágám, ne szeress ennyire.”
Leave a Reply