Elfáradtam.
Elfáradtam mostohább feledet lelkemben
folyton szépre festeni…
Elfáradtam várni, és kedved ringó
szeszélyét örökkön figyelni…
Rajnai Zsolt Tibor: Szótalan szavak
Elszórt kérdések szerteszéjjel.
A válaszok gyáván lapulnak.
Elejtett derű a macskakövön.
De ironikus.
Rajnai Zsolt Tibor: Szélmalmaim hajtva
I.
Merre jársz én lelkem, ha nem vagy velem?
Messziről felismerlek, mikor érkezel,
mert ha megjössz, úgy ragyogsz!
Rajnai Zsolt Tibor: Mint fodros, eső verte…
Ez a vers 18 éven felüli! Ha nagykorú vagy, és szereted az erotikus tartalmat, akkor a megtekintéshez kattints az alábbi “Read More” linkre!
Rajnai Zsolt Tibor: Tűnődés
Kocsi csend az utcán vasárnap reggel.
Elhalkul a tegnap még fölzajgó világ,
s békésen öleli lelkem a néma
harmóniát.
Rajnai Zsolt Tibor: Viharsziget agóniája
Ődöngő szép szerelmem, ki lelkembe
ki- s bejársz unos-untalan, ki néhol
Isten vagy, máskor síró jajongás
fehér rongyaimban; azután te vagy a
platóni jóság, mint szalmaszál,
amin görcsös ujjaimmal lógok, mondd,
ki vagy te, gyöngyöm és göröngyöm?
Rajnai Zsolt Tibor: Szavakkal játszom
Rajnai Zsolt Tibor: Nana
Az én szerelmesem szemérmes vadvirág.
Vörös pipacs és arany szalmaágy.
A lelke zabolátlan-lágy
repdeső láng.
Rajnai Zsolt Tibor: Egyedül
Rajnai Zsolt Tibor: Szinkroncsúszás
Néha csak úgy elmerengek….
Jó lenne visszamenni az időben,
és némelyeket megölelni még egyszer…
Utolszor bár, de szépen…
Nem akikké lettek,
hanem akik voltak, akiket hajdan
nem becsültem…