Szemed zöld, puha bársonyán,
mint festő színes vászonán
a fény, fut s ragyog.
Pilláid hozzám küldik azt,
mint ragyogását a Nap
és az űrbéli csillagok.
Rajnai Zsolt Tibor: Összeroskadt
Összeroskadt bennem a lét,
vánszorogva viszem
testem.
S mind inkább úgy hiszem,
hogy nem volt e földön
mit keresnem.
Rajnai Zsolt Tibor: Vágysuhantó
Rajnai Zsolt Tibor: A te szemérmed
Ez a vers 18 éven felüli! Ha nagykorú vagy, és szereted az erotikus tartalmat, akkor a megtekintéshez kattints az alábbi “Read More” linkre!
Rajnai Zsolt Tibor: Hórihorgas
Hajlott hátú hórihorgas ember,
méla-búban, szomorúban,
magában áll…
A fák csendben, dermedt-mozdulatlan
erőben tótágast állnak,
mint érzések…
Rajnai Zsolt Tibor: a-Hős Lombardozzi búcsúja Panama kisasszonytól
Elfáradtam.
Elfáradtam mostohább feledet lelkemben
folyton szépre festeni…
Elfáradtam várni, és kedved ringó
szeszélyét örökkön figyelni…
Rajnai Zsolt Tibor: Szótalan szavak
Elszórt kérdések szerteszéjjel.
A válaszok gyáván lapulnak.
Elejtett derű a macskakövön.
De ironikus.
Rajnai Zsolt Tibor: Szélmalmaim hajtva
I.
Merre jársz én lelkem, ha nem vagy velem?
Messziről felismerlek, mikor érkezel,
mert ha megjössz, úgy ragyogsz!
Rajnai Zsolt Tibor: Mint fodros, eső verte…
Ez a vers 18 éven felüli! Ha nagykorú vagy, és szereted az erotikus tartalmat, akkor a megtekintéshez kattints az alábbi “Read More” linkre!
Rajnai Zsolt Tibor: Tűnődés
Kocsi csend az utcán vasárnap reggel.
Elhalkul a tegnap még fölzajgó világ,
s békésen öleli lelkem a néma
harmóniát.