Rajnai Zsolt Tibor: Jő a lány
Ily léptei csak lányzónak lehetnek.
Messziről cseng dallama a veretnek,
mit cipője kopácsa koppant.
A szívem nagyot dobban…
Sudáron jő a lány, ajkán telt mosollyal.
Nyomában fény, derű és sóhaj
szaladnak egymásba karolva.
És szívemhez hajolva…
Őszinte a lány, – egy tiszta angyal.
Hószárnya lebben, mint a hajnal,
lég-könnyűn, illanón és frissen.
Egy percre övé a szívem…
2007.09.11.
Leave a Reply