Rajnai Zsolt Tibor: Szótalan szavak
Elszórt kérdések szerteszéjjel.
A válaszok gyáván lapulnak.
Elejtett derű a macskakövön.
De ironikus.
Sír a szél a házfalak között.
Emberidegen évek már itt járnak.
A bolond lány lelke volt a legszebb.
Aztán rám unt ő is.
Szavaim vedlenek.
Engemet.
A hiány definíciója: “Te”.
Az én jellemzése: “acél és agyagcserép”.
Az osztatlan jókedv feltétele:
“boldog tudatlanság”.
Némaság?
Embersors értve.
Versek?
A lélek lélegzése.
2010.06.19.
Leave a Reply