Rajnai Zsolt Tibor: Láncoktól eloldva

Ez a vers 18 éven felüli! Ha nagykorú vagy, és szereted az erotikus tartalmat, akkor a megtekintéshez kattints az alábbi “Read More” linkre!

Szakadatlan-merész,
mikor a renyhe ész
hordoz fodros
melankóliákat,

és ha vágya,
nem csak bús talánya
az érzéki vágynak
és harmóniának,

hanem lejtve táncát,
gyűrve ráncát,
oldja láncát
a megszokásnak.

Mert biz ekkor,
az öreg lektor,
az ész-protektor,
szolgál s él a mának,

sőt, emlékművet állít
(olyat, mi nem mállik,
hanem, mit a szív áhít),
– a boldogságnak!

2012.12.13.