Rajnai Zsolt Tibor: Egyedül
Egyedül.
Nem derül.
Nem kellek.
Beteltek.
Velem.
Értékét vesztve.
Csüngést eleresztve.
Ellibbentél messze.
Semmi hír.
Sem gyógyír.
Semmi víg.
Csak kín.
Meguntak.
Elrúgtak.
Miután súgtak
és búgtak.
Megmagyaráztad.
Eszmébe ágyaztad.
Vagy észbe se vetted.
A tegnapot feledted.
A hála – mi az?
A jó – ki az?
A kitartás hol leleddz?
A szív el-elrévedez.
S a vers minek?
Szólni, kinek?
A könny,
akár a közöny
lepereg….
1999.
Leave a Reply