Rajnai Zsolt Tibor: Láncoktól eloldva
Ez a vers 18 éven felüli! Ha nagykorú vagy, és szereted az erotikus tartalmat, akkor a megtekintéshez kattints az alábbi “Read More” linkre!
Szakadatlan-merész,
mikor a renyhe ész
hordoz fodros
melankóliákat,
és ha vágya,
nem csak bús talánya
az érzéki vágynak
és harmóniának,
hanem lejtve táncát,
gyűrve ráncát,
oldja láncát
a megszokásnak.
Mert biz ekkor,
az öreg lektor,
az ész-protektor,
szolgál s él a mának,
sőt, emlékművet állít
(olyat, mi nem mállik,
hanem, mit a szív áhít),
– a boldogságnak!
2012.12.13.
Leave a Reply