Kezdőlap » - H U M O R » - gondolat, - Rajnai Tibor művei, -- próza » Rajnai Tibor: Téli sportok

Rajnai Tibor: Téli sportok

31 január 2016

rajnaitibor-finis-GO2Téli sportok már az ókorban voltak, amikről ékírásos emlékek és hieroglifek tanúskodnak. Tehát még az ókorban is volt tél és minden, amit az emberek azon célból végeztek, hogy az időt télen agyonüssék.
Téli sport az, amit nem zárt helyiségben, hanem Isten szabad ege alatt, a víznek szilárd halmazállapotú változatain: a havon és jégen űznek.

1.    A téli sportok űzéséhez jó felszerelésre van szükség; és pedig erős csontokra, rugékonyakra, de egyszersmind szilárdakra is, amelyek a legnagyobb mértékben elhajolhatnak anélkül, hogy eltörnének; a törés ugyanis kellemetlenül befolyásolja a téli sportok űzését.
2.    erős izmokra és inakra,
3.    erős bőrre, amely nem lyukad ki és horzsolódik föl, lehetőleg fókabőr legyen, mely víz- és tűzálló.

A sportolónak jól fel kell öltöznie: tetőtől talpig. Téves felfogás, hogy az embereknek a téli sporthoz alul jobban fel kell öltözniök, mint fölül. Megfordítva. Fönn, a fejen még jó kemény sisakot is tanácsos alkalmazni, mert ahogy a macska, akárhogy is dobják, mindig a talpára esik, úgy az ember minden esetben a fejére.
Az egész testre jó volna páncélt ölteni, de mivel ez fémből van, jól vezeti a hőt. Nagyszerűen vezeti a hideget is, habár ez nem hő. A sportolóval tehát megtörténhetik az a malőr, hogy nemcsak a nyakát töri ki, hanem még meg is fagy, amelynél rosszabb nincs. (Beleszámítva a másodfokú egyenleteket is.)
A téli sportok közül a legprimitívebb a ródli, aminek a szán az ősapja. A ródlira fölül egy vagy több ember és a vezető a kezébe vesz egy botot, amellyel kormányoz és amelyet, ha balra tol, a ródli jobbra megy és megfordítva. A művelet egyszerűnek látszik, de amíg megtanulja az ember addig egy párszor ródli nélkül ródlizik, az orrán vagy a hasán csúszva a pályán. Mert pálya is van, amelyen rendesen hirtelen, merészen és váratlanul kanyarodik az ember.
A ródli-pálya valamely hegynek a tetején kezdődik, és a lábánál végződik. A cél a hegy tetejéről annak lábáig minél gyorsabban és minél kevesebb veszély nélkül lecsúszni. Fent a ródlizók percnyi időközönként indulnak, nehogy az úton összetalálkozzanak. Egy ródlin két személy is ülhet, mely intenzívebb sportöröm, mert két személy súlyosabb, mint egy és ezért sebesebben mennek a lejtőn.
Indulnak olyanok is, akik a saját lábukkal kormányozzák a ródlit, amíg van lábuk, mert ródlija tovább van az embernek, mint lába. Amíg van az embernek lába, addig a vezetés úgy történik, hogy a ródliról hol jobb, hol bal lábát teszi le a hóra, s ennek következtében hol jobbra, hol balra megy a ródli, hol egészen felfordul. Ha a vezető mindkét lábát leteszi, akkor a ródli vagy megáll, vagy nem áll meg és akkor a két láb bokából eltörik.
A szkeleton szintén téli sport. Hasonlít a ródlihoz, csak nem ülőke, hanem fekvőke van rajta. A szkeletonra hassal kell ráfeküdni, fejjel a lejtőnek előre. Ez a pozíció a balesetek elkerülésének szempontjából jónak mondható, mert ha az ember hason fekszik, közel van a hóhoz, nagyot tehát nem eshetik, s ha az útszéli villanyfának fejjel röpül neki, a többi testrészek sérülést nem szenvednek.
A szkeleton a keményfejű angolok találmánya, amelyet úgy kellene fejleszteni, hogy a sportoló nem hason, hanem hanyatt feküdjék rajta. Így a vér jobban a fejébe menne és a csillagokat állandóan látná. Különösen akkor, amikor a szkeleton felborul s az illető a keményre fagyott hóba vágja a fejét.
Igen veszedelmes téli sport a bob, mely az angol bobsleigt rövidítése. A bob egy vasszánka, melynek súlya három mázsa körül van, és 2-6 személy foglalhat benne helyet.
Ha bob filmet fognak majd készíteni, azoknak a felvételeknek, amelyeknél ketten fognak a bobon ülni, „Együtt a halálba” címet lehet adni, ha meg hatan ülnek a bobon, „Öngyilkosok klubja” címet.
A bob 100 kilométeres sebességgel szalad le a lejtőn. Ez a sebesség folyton fokozódik, úgy, hogy ha a hold nem az égen, hanem a földön volna, akkor a bob körülbelül 5 nap alatt elérné a holdat.
Mindenki, mielőtt bobra ülne, ne felejtse megírni a végrendeletét.
A ski a svédek találmánya, mely két vékony deszkaszálból áll, amire a sportoló rááll, hogy egyensúlyát elveszítse és ráerősíti azt a lábaira. Azután két botot vesz a kezébe, amelynek végein karika van.
A skiről, amikor csúszik, nem lehet lemenni, hanem vele kell csúszni. A botok használatát mellőzni is lehet, de a használatánál a reá való támaszkodás ép olyan kizárt dolog, mint a skizés közbeni kasszafúrás.
A skizésnél, a legnagyobb szerepe annak az elhatározásnak van, hogy: „Jó, hát elesem.” Ez az elhatározás szinte olyan könnyű, mint maga az elesés, a felkelés azonban annál nehezebb, mert az ember testének súlya van, és ha a sportoló elesik naponta 30-szoer, ami biztos, ezt a súlyt naponta 30-szor kell felemelnie, ami 70 kg-os átlagos embersúlynál és 170 cm. magasságnál (30.1.7=51) 51 lóerőnyi erőveszteséget jelent.
A felkelést megnehezíti az, hogy a skielő embernek van két keze, két lába, két botja, két ski talpa; ez összesen 8 darab valami, ami az elesésnél összekeveredik. Ezeket a holmikat, mint a megoldandó egyenletet, először rendezni kell, és csak azután lehet felállni. Tehát a kezek egyike legyen a jobb, a másik a baloldalon. A botokat szintén jobb és bal felé kell oszlatni, hogy ne akadályozzák az elkövetkezendőket a felálláshoz, a lábakat szintén helyre kell rakni és csak azután lehet nekilendülni. Ha a 8 alkatrész megvan, akkor nincs baj, de az a szomorú, hogy ilyenkor még több is szokott lenni: valamelyik megfiadzik.
A skielő a ski-deszkákkal egy hegyre megy és körülbelül 20 métert tesz meg óránkint fölfelé. Ski-deszka nélkül könnyebb volna a hegyre jutni, de nem szabad a skit levetni. A skielőnek ugyanis alapelve, hogy „Vagy ezzel, vagy ezen”, ami azt jelenti, hogy ezzel töröd ki a nyakad, vagy ezen.
A többi téli sportokról jó lesz nem is beszélni.
Egyébként az ú.n. „sportmann”-ok csak annak örülhetnek, hogy a hirtelen halál az ember életében csak egyszer fordulhat elő.

Kolozsvár, 1929.01.15

Rajnay Tibor
Felsőkereskedelmi iskola III. o. t.

- gondolat, - Rajnai Tibor művei, -- próza

Nincs hozzászólás to “Rajnai Tibor: Téli sportok”

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)