Posts Tagged filozófia

Rajnai Lencsés Zsolt: Teisztikus jellegű agnosztikus filozófiám (Harmadik rész: Logikai pozitivizmus; szkepticizmus; racionalizmus; istenérvek felosztása)

15 szeptember 2012

Mottó: Ez a mű, lehet, hogy nem jó semmire, mert sehova se visz. Nem tart valahová, és célja nincs. Csak magamnak akarok megfelelni azzal, hogy befejezem, ha már elkezdtem valaha…

Tanulmánysorozatom tematikáját úgy építettem fel, hogy a központi szerepet az istenérvek és az ateista érvek kapják. Igen ám, de vannak bizonyos irányzatok, amelyek azt állítják, hogy Isten létezése mellett nem érdemes, vagy nem is lehetséges érvelni. Vallásos oldalon a fideizmus képviseli ezt, ezért a korábbi tanulmányban ennek az irányzatnak az érveit próbáltam megválaszolni. Nem vallásos oldalon pedig a szkepticizmus és a logikai pozitivizmus érvei állnak, így a jelen értekezés ezekkel az érvekkel
foglalkozik. Miután ezekre kitértünk, az írás második felében belevágunk az istenérvekbe… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Szkeptikus tépelődések (1)

14 július 2012

A mű megváltoztatja íróját. Ha megírom, mássá formál, ha nem írom meg, fogalmam se lesz mi van a dologban, mert ha nem írom meg, nem gondolom alaposan végig, és rejtett tartalékai sosem jönnek felszínre. Ennyit a szabadságról. :)

Felelősség: mélyen bennünk szunnyadó morál. De kimondva, vagy megcselekedve, ki-nem-mondva, vagy meg-nem-cselekedve (legyen az bármi!) másnak árt, vagy használ. Mert lelki alkattól függ, kire mi, hogyan hat. Mégis van felelősségérzésünk. De ennek inkább saját mércénkhez van köze, s nem a másik emberhez (akire irányul). Pedig hozzá kellene, hiszen érte vagyunk/érzünk felelőssel. Etikai aporia. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Teisztikus jellegű agnosztikus filozófiám (Második rész: Lehetséges-e érvelni Isten létezése mellett? – Fideizmus – A hit definiálása)

6 május 2011

1

Mottó: Ez a mű, lehet, hogy nem jó semmire, mert sehova se visz. Nem tart valahová, és célja nincs. Csak magamnak akarok megfelelni azzal, hogy befejezem, ha már elkezdtem valaha…


Az előző tanulmányban megismerkedtünk az alapfogalmakkal, a teizmus istenképével, annak eredetével, s azzal, hogy miért lehet fontos, hogy van-e Isten.

A további tanulmányokban szeretném bemutatni az istenérveket és az ateista érveket, majd következtetéseket levonni azokból és állást foglalni. De mielőtt ebbe belefogok, a jelenlegi és a következő értekezésben ki kell térnem arra, hogy egyáltalán értelmes dolog-e érvelni Isten létezése mellett, vagy sem? Azért fontos ez, mert jócskán akadnak olyan irányzatok, akik azt hirdetik, eleve hibás vállalkozás Istent racionális úton igazolni, vagy tagadni. A mostani írásomban a hívő, a következőben pedig a hitetlen érveket mutatom be. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Teisztikus jellegű agnosztikus filozófiám (Első rész: Alapfogalmak tisztázása – A teizmus istenfogalmának kialakulása, körülhatárolása és a természetes teológia meggyöngülése)

28 április 2011

001

BEVEZETÉS

Ez a mű, lehet, hogy nem jó semmire, mert sehova se visz. Nem tart valahová és célja nincs. Csak magamnak akarok megfelelni azzal, hogy befejezem, ha már korábban elkezdtem, s publikáltam itt, a gondolkodom.hu oldalon, de félbehagytam. Félbehagytam, mert nem volt rá igény, most mégis törekedni fogok rá, hogy lerövidítve bár, de pontot tegyek a végére, mert ezzel tartozom önmagamnak, és azon keveseknek, akik érdeklődnek a téma iránt.

Írásom se az ateistákat, se a hívőket nem szándékozik meggyőzni, felőlem mindenki abban hisz, amiben akar, viszont alkalmas lehet a nyugalom, és a hit megzavarására (ugyanis semmilyen tekintélyre és kinyilatkoztatásra nincs tekintettel), ezért, aki szeretne békességben tovább hinni a saját hitében, inkább ne olvassa el… (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Azonosság-elmélet

21 október 2010

I.

Az azonosság-elmélet alapgondolata az, hogy a mentális állapotok egyenlők az agy fizikai állapotaival. Ez a gondolat nem új, mert nyomaiban Hobbes és Gassendi, két XVII. századi filozófus már érintette, de fogalmi implikációjának gondos kidolgozására az 1950-es évektől kezdődően került csak sor.

Ha felületesen szemléljük az azonosság-elméletet, hasonlóságot vélünk felfedezni közte és a tulajdonság-dualizmus között, ám fontos megkülönböztetni a kettőt, ugyanis a tulajdonság-dualizmus szerint a mentális állapotok a fizikai agy nem-fizikai tulajdonságai, az azonosság-elmélet szerint viszont, a mentális állapotok azonosak az agy bizonyos fajta fizikai állapotaival. Az implikáció a másik irányban nem feltétlenül áll, vagyis lehetnek olyan agyi állapotok, amelyek semmilyen mentális állapottal nem azonosak. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Behaviorizmus

19 október 2010

A behaviorizmus az angol ’behavior’ (viselkedés) szóból ered és két fajtája ismeretes: (1) a filozófiai behaviorizmus és a (2) módszertani behaviorizmus.

A filozófiai behaviorizmus fizikalista választ ad arra a kérdésre, hogy mik a mentális állapotok, vagyis a válasz melyet megfogalmaz, minden vonatkozásban visszavezethető az empirikus tapasztalatokra és a fizikai tárgyakra. A módszertani behaviorizmus pedig azt kívánja bemutatni, hogyan kell a pszichológusoknak kutatásaikat folytatniuk, röviden: módszertant kínál a pszichológiai kutatáshoz.

I. Filozófiai behaviorizmus

A filozófiai behaviorizmus szerint a mentális állapotok nem egyebek, mint diszpozíciók (tendenciák és hajlamok) arra, hogy bizonyos körülmények (stimulusok/ingerek) között valamilyen módon viselkedjünk mások számára észlelhető, megfigyelhető formában. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Dualizmus

18 október 2010

Amikor az elmefilozófiában dualizmusról beszélünk, nem kevesebbről beszélünk, mint arról, hogy van-e az embernek, a testtől különálló lelke, vagy nincs. A vallások is sok tekintetben érintik ezt a témakört.
A dualizmus, kettősséget jelent, és az elmefilozófiában kétféle dualizmusról eshet szó:
1. Szubsztancia-dualizmusról és
2. Tulajdonság-dualizmusról

A.) SZUBSZTANCIA-DUALIZMUS

A szubsztancia, latin eredetű szó, és jelentése: sűrítmény, lényeg.
A szubsztancia dualizmus alapvető tétele a következő: Az elme/lélek a testtől függetlenül létező, és attól teljesen eltérő dolog.
A filozófiában nem különböztetjük meg a lelket az elmétől, hanem mindkettő ugyanazt jelöli. Azt, az amúgy nagyon is kérdéses “nem-anyagi entitást” (létezőt), amely (ha egyáltalán létezik) magában hordoz minden mentális formát és történést. (Gondolatokat, érzeteket, érzelmeket és észleleteket. – Lásd az előző tanulmányt.) A szubsztancia-dualizmus tehát azt állítja, hogy az ember lényege kettős: van egy testi (fizikai) és egy lelki (mentális) lényege, és ez a kettő, egymástól teljesen eltérő dolog. (more…)

Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése

15 október 2010

Amint elmefilozófiáról beszélünk, indirekt módon, máris elkötelezzük magunkat az elmefilozófia egyik ága, történetesen a szubsztancia-dualizmus mellett, jóllehet az elmefilozófia egyik súlyos és vitatott kérdése, hogy egyáltalán, “önálló dologként” létezik-e az elme, vagy, a fizikai aggyal szemben, ez csak emberi fogalom…?
A reifikáció, a “dologként kezelés” tehát, ebben a kérdésben egy olyan filozófiai veszély és elköteleződés, amit, a szubsztancia-dualizmusról szóló tanulmányban fogunk mélyebben elemezni…

Az elmefilozófia által feltett legfontosabb kérdések a következők:
1. Mik azok a mentális állapotok? A fizikai agy állapotai, vagy egy nem-fizikai entitás (létező), a lélek állapotai?
2. Mi a tudat és mi a tudatosság? Hogyan lehetséges az, hogy a mentális állapotok az elmén kívüli állapotokról szólnak, és azokat reprezentálják? (more…)